Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Star Wars: A klónok háborúja (film)

Az már eleve gyanús, legalábbis sokat elárul a filmről, ha egy Star Wars-mozi nem a jellegzetes, távolba úszó történetfelvezetéssel indít, hanem az írott szavak helyett egy hang ismerteti a (többnyire válságos) helyzetet és a (többnyire a jediknek igencsak nem kedvező) körülményeket.

De az első (vagyis negyedik) rész bemutatójának harmincéves évfordulója után valóban szükség volt valamiféle váltásra, a lassan kiöregedő ősközönség helyett valóban a fiatalabb, frissebb megoldásokra vágyó rajongókat kellett megcéloznia George Lucas csapatának.

Ezért történhetett, hogy a színészi játékot animált figurák meseszerű világa, a szerelemtől terhelt cselekményvezetést mester és tanítvány (vagyis padawan) kapcsolatának kibontakozása váltotta fel.

És ugyan lehet hiányolni Han Solo macsó mosolyát, Luke Skywalker ügyetlenül merész hősiességét és Leia hercegnő vagy Padmé Amidala királynő/szenátor nőies helytállását (Darth Vaderről ne is beszéljünk), a Star Wars csapatban mindig is benne volt egyfajta jó értelemben vett gyerekesség, ami megadta a filmek humoros, és ebből kifolyólag inkább optimista alaphangulatát.

A klónok háborúja ennek a vonalnak a továbbgondolása, továbbfejlesztése, ami új dimenziókba helyezi a kiterjesztett Star Wars univerzum nem kis hányadát.
A komoly hangvételű, nem egyszer nyomasztó Köztársaság-képregények, vagy az imádott/gyűlölt Genndy Tartakovsky-féle Klónok háborúja-rajzfilmsorozat után most felhőtlen szórakozást, igazi családi (alapvetően apuka-fia, apuka-lánya felállásban élvezhető) filmet kapunk.

A történet egyszerű. Dooku gróf elrabolja Jabba, a hutt kisfiát, és a jedikre hárul a feladat, hogy kimentsék, és hazavigyék őt.
Mivel egyedül Anakin Skywalkernek és Obi-Wan Kenobinak van, úgymond, szabad kapacitása, rájuk hárul a feladat, hogy útnak induljanak a Tethre, ahol a kis „Büdöskét” fogva tartják.

Dooku persze mindent megtesz, hogy besározza a jediket, és a maga javára fordítsa a helyzetet, ehhez pedig a droidokon kívül a kegyetlen sötét jedi, Asajj Ventresst is segítségül hívja.
De Anakin sem marad „segítség” nélkül, hiszen Yoda egy padawant rendel mellé. A togruta Ahsoka Tano eleinte nem igazán jön ki jól mesterével, nem utolsósorban ama kellemetlen tényből kifolyólag, hogy még csupán gyerek.

Ám egy jedi, még ha csak jeditanonc is, nem vallhat kudarcot - ebben sem, és a komolyabb küldetés teljesítésében sem.
Különösen akkor nem, ha ez utóbbi esetben (az egyelőre még a fényes oldalon harcoló) Anakin Skywalkerrel együtt kell megvívnia a gonosz erőkkel (akire a háttérből ráadásul Obi-Wan vigyáz), és ha a filmet alapvetően gyerekeknek szánták.

Ahsoka és a tanítástól eleve ódzkodó Anakin furcsa kapcsolata pedig rengeteg humor és még több szívet melengető, jól ismert, vagy legalábbis sokszor vágyott pillanat forrása.
És hiába, hogy a film jócskán több mint a felében ilyen-olyan csatározások folynak (a bolygóostromtól a fénykardpárbajig szinte mindent láthatunk), a droidok ügyetlenkedése, no és „Büdöske”, a hutt csecsemő gyerekességei szintén sok mosolyt csalnak az arcunkra.

És paradoxnak tűnő módon a Star Wars végre megszabadult a számítógépes grafika béklyóitól és csapdáitól, hiszen ami egy tökéletesnek szánt filmben hiba, az egy rajzfilm jellegű moziban nem több a műfaj velejárójánál, és egyetlen pillanat sem lóg ki a többi közül.

Azt persze nem merném kijelenteni, hogy mostantól fogva feleslegessé váltak a felnőttesebb megoldások, a távolba úszó felvezető felirat, a színészek, akikkel könnyedén azonosulhatunk, de szerintem az új fejezet talán olyanokkal is megszerettetheti a Csillagok Háborúja teljes univerzumát, akik eddig csak képregényekből és mindenekelőtt számítógépes játékokból ismerték a történetfolyamot.

Már ha akadnak ilyenek. Viszont ha ma még nem is, pár év, pár évtized múlva biztosan lesznek majd ilyen gyerekek, és nekik fontos lehet majd ez a kapcsolódási pont a klasszikus trilógia, és a teljesen digitalizált, vagy épp animésített verziók között.

De bárhogy is legyen, nekem tetszett, már most is tetszett a film, és csak ajánlani tudom minden volt, mai és leendő rajongónak, aki képes levetkőzni az előítéleteit, vagy egyszerűen csak szereti a Star Wars történeteket.

Kapcsolódó írások:Star Wars: I. rész - Baljós árnyak
Star Wars III. - A sithek bosszúja
Star Wars trilógia díszdoboz (DVD)
Star Wars: A klónok háborúja

Jedi Akadémia trilógia:Kevin J. Anderson: Star Wars / Új Rend
Kevin J. Anderson: Star Wars / Sötét Oldal
Kevin J. Anderson: Star Wars / Az Erő Bajnokai

James Luceno: Star Wars - A Gonosz útvesztője
Kevin J. Anderson: Star Wars - Jedi Históriák: A Sithek aranykora
James Luceno: Star Wars - Sötét Nagyúr

 


Galamb Zoltán - 2008. szeptember 27.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére
Kapcsolódó írások
Nincs találat kapcsolódó tartalomra a szerzőtől: (Dave Filoni)

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!