FőképNem is oly régen még elképzelhetetlennek tűnt volna, hogy egy európai együttes hatást gyakorolhasson az amerikai zenére; hogy helyet, részt kanyaríthasson ki a óceánon túli piacon, s hogy az amerikai közönség velük együtt énekelje dalaikat.
A Beatles, a Rolling Stones, majd a hard rock és a heavy metal alapcsapatainak ottani sikere után ugyanis megfordult a kocka, és sokáig az USA (és részben a déli kontinens): a thrash, a prog és a nu-metal uralta a világ kemény zenei életét.

Talán a megfelelő promóciónak, talán az internet által lehetővé tett kulturális globalizációnak köszönhető, hogy a love metal műfaj létrehívója, a finn HIM a csodálatos, patinás és ódon hangulatú Los Angeles-i Orpheum színházban adhatott feledhetetlen koncertet amerikai rajongóik előtt.

S hogy ténylegesen feledhetetlen maradjon az élmény, a csapat kiadója úgy döntött, képen és hangban is megörökíti a fellépést, hogy aztán a gyűjtemények ékes darabjaként mutogatható CD-DVD kombó kiadványként terjeszthesse.

Nem emlékszem, milyen volt a HIM (első) fénykorában, hiszen amikor még a Sziget nagyszínpadán léptek fel minálunk, a zenekart egyértelműen a lányok kedvencének, popzenébe oltott nyálmetálnak könyveltem el.
Még akkor is, ha láttam néhány klipjüket és hallottam néhány slágerszámukat, és nem mondhattam ki egyértelműen, hogy ez nekem sehogy se tetszik.

De ami elmúlt, elmúlt. A világ sokat változott azóta, ahogy én is bölcsebb lettem talán ízlésbeli kérdések és ítélkezés terén.
Ennek ellenére úgy tűnik, tévedni is tudok. A HIM legutóbbi két albuma közül ugyanis egyértelműen a Dark Lightot tartottam nyerőnek, eltaláltabbnak, míg a Venus Doomot legjobb esetben is veszélyes kísérletnek gondoltam.

Erre kijött ez a koncertlemez, és alapjaiban döntötte meg az együttesről kialakult képemet. A HIM zenéje ugyanis elképesztően kemény lett.
A gitár karcosan, tényleg doomosan, nem egyszer a Black Sabbath legsötétebb pillanatait idézőn szólal meg, a ritmusalap feszes, durva, agyagba döngölő, sőt, imitt-amott még az ének is pokoli mélységekre jut a szárnyaló melódiák között.

Mindez a látvánnyal elegyítve egészen káprázatos élményt jelent. Még akkor is, ha beigazolódni látszik korábbi sejtésem, miszerint Ville Valo enyhén szólva is eszelős fazon, mert a tekintetében gyakran sátáni fény csillan az előadás alatt.

Egy szó mint száz, alapcsapat lett a finn fiúkból, akiknek most már sem a zenéjét, sem a koncepcióját, sem a fellépéseiket nem lehet - és nem is szabad - figyelmen kívül hagyni. És akinek még egyetlen HIM-lemeze sincs, ideje, hogy hozzáfogjon a kollekció összerakásához, aminek kezdődarabjaként a Digital Versatile Doomot teljes szívemből ajánlhatom.

Az együttes tagjai:
Ville Valo – ének
Mikko „Linde” Lindström – gitár
Mikko „Migé” Paananen – basszusgitár, vokál
Janne „Burton” Puurtinen – billentyűsök, vokál
Mika „Gas” Karppinen – dob

A lemezen elhangzó számok listája:

CD
1. Passion’s Killing Floor
2. (Rip Out) The Wings Of A Butterfly
3. Buried Alive By Love
4. Wicked Game
5. The Kiss Of Dawn
6. Vampire Heart
7. Poison Girl
8. Dead Lovers’ Lane
9. Join Me In Death
10. It’s All Tears
11. Sleepwalking Past Hope
12. Killing Loneliness
13. Soul On Fire
14. Your Sweet Six Six Six
15. Bleed Well
16. Right Here In My Arms
17. The Funeral Of Hearts

DVD
1. Intro (Blood Theme)
2. Passion’s Killing Floor
3.(Rip Out) The Wings Of A Butterfly
4. Buried Alive By Love
5. Wicked Game
6. The Kiss Of Dawn
7. Vampire Heart
8. Poison Girl
9. Dead Lovers’ Lane
10. Join Me In Death
11. It’s All Tears
12. Sleepwalking Past Hope
13. Killing Loneliness
14. Soul On Fire
15. Your Sweet Six Six Six
16. Bleed Well
17. Right Here In My Arms
18. The Funeral Of Hearts
19. V.D.O. (Outro)

Diszkográfia:
666 Ways To Love: Prologue (1996) – EP
Greatest Love Songs Vol. 666 (1997)
Razorblade Romance (1999)
Deep Shadows and Brilliant Highlights (2001)
The Single Collection (2002) – gyűjteményes album
Love Metal (2003)
And Love Said No: The Greatest Hits 1997-2004 (2004)
Dark Light (2005)
Uneasy Listening Vol. 1 (2006)
Uneasy Listening Vol. 2 (2007)
Venus Doom (2007)
Digital Versatile Doom (2008)
Screamworks: Love in Theory and Practice, Chapter 1-13 (2010)