Főkép

A ’90-es évek egyik alapvető filmje A holló, már ami a könnyedebb, populáris kultúrát illeti, bár a legkevésbé sem könnyed darab. Ezzel a mozival kapcsolatban mindent meghatároz az, hogy a főszereplő Eric Dravent játszó Brandon Lee, a hírneves kung-fu filmes Bruce Lee fia a forgatás vége felé közeledvén meghalt. Egy pisztolytöltény oltotta ki az ifjú színész életét – máig tisztázatlan, hogy véletlen volt-e vagy valaki úgy rendezte, hogy éles töltény legyen abban a fegyverben. Akármint történt is, Brandon halála gyászfeketére festette az amúgy is sötét és hátborzongató filmet.

A történet, mely James O’Barr képregényén alapul, tulajdonképpen ősi. Ha nem is alapvető, de teljesen emberi vágy a kiindulópontja: bárcsak megbosszulhatnánk az ártatlanul, vétlenül meggyilkoltak halálát. Ebben a filmben erre módja is nyílik a főszereplőnek. Ő Eric Draven, akit az Ördög éjszakáján (Halloween) a Holló visszahoz a túlvilágról, hogy revansot vehessen saját és barátnője haláláért – tehát egyszersmind szerelmi történet is ez. Módszeresen, egymás után végez a rossz fiúkkal, akik épp egy évvel azelőtt velük végeztek, mindőjükkel a hozzá illő módon.

Persze nem szimpla hentelés a történet, van benne némi csavar, amikor Eric a főgonosszal (az ebbéli minőségében újfent zseniális Michael Wincottal) találja szemben magát. S bár a happy end nem marad el, a néző meglehetős szomorúságot érez a végén. Nem csak Brandon miatt, hanem mert tudja, hogy ez is csak fikció, és a valóságban nincs Holló, aki visszahozná Brandont, vagy bárkit, akit ok nélkül, kegyetlenül öltek meg…

A Holló eredeti címe egyébként Varjú, noha a túlvilágról jött madarat a filmben egy holló „játsza”. Nyilvánvaló, hogy a fordító Poe Holló című verse miatt adta ezt a címet a magyar változatnak (utalnak is rá a filmben), és ez igazából nem lényegi kérdés – mindazonáltal ha akkor marad a Varjúnál, mára azt szoktuk volna meg…

Lee/Draven sötét alakja, Harlekin-szerűre festett arca, a halála körüli misztikum miatt emblematikus gothic/dark figurává vált, a film pedig, különösen ebben a szubkultúrában, kultuszfilmmé. Több mondata szállóigévé lett (pl. „Örökké nem eshet”), a filmhez készült betétdalok (a Cure-tól a Nine Inch Nails-en át a Panteráig) is igen emlékezetesek.

Ha nem csalódom, múlt évben jött ki a negyedik Holló film – nálunk egyelőre a második és harmadik lelhető fel, s csupán a kettest (Az angyalok városa) láttam. Az hangulatilag csaknem teljesen ugyanilyen (kivéve persze, hogy a főszereplő túlélte a forgatást…), szimbólum-gazdag képi világa talán még látványosabb, ugyanakkor a sztori terén nem sok újat hozott, így közelébe sem ért sikere a legendás első résznek. Egy megrögzött rajongói magon kívül tehát a nagyközönség figyelme elfordult a Hollóról – talán nem is meglepő, hiszen a nagy többség nem szívesen mereng túl sokáig azokon a kérdéseken, amiket ez a sorozat felvet.

Szólnom kell még a régen várt DVD kiadás extráiról: találunk itt werkfilmet (megrázó Brandon Lee interjú-részletekkel), törölt jeleneteket, bő félórás, szörnyen fordított, de érdekes interjút James O’Barral (akinek a barátnője abba halt bele, hogy egy részeg autós elütötte…), fotóalbumot, stb.

 

Azt gondolom, aki a sötét hangulatú és tónusú filmeket, a misztikumot szereti, az már meg is vette a DVD-t, és ennél jobbat én sem javasolhatok senkinek.

A magyar DVD-kiadás extrái:
Így készült...
Törölt jelenetek
James O’Barr interjú
Képgaléria
Előzetesek

A magyar DVD-kiadás technikai adatai:
Hang: magyar (DD 5.1), angol (DD 5.1)
Felirat: magyar, angol
Kép: 1,85:1 (16:9)

Kapcsolódó írás:

A horrorfilmek feltámadása