FőképTiszta szívvel valójában csak azoknak ajánlhatom a klasszikus Csillagok háborúja filmek másodszorra felújított és extrákkal megspékelt díszdobozos kiadását, akik jól beszélik az angol nyelvet, de legalábbis olvasnak dánul, finnül, norvégul, vagy svédül.
A több mint háromórányi dokumentumfilmes anyag ugyanis csak eredeti nyelven, és a fent felsorolt feliratokkal hozzáférhető. Maguk a filmek is magyar szinkron nélkül, de legalább magyar felirattal kerültek a dobozba.

Leginkább az extrák esetében zavaró a hiány, hiszen a filmek keletkezését ecsetelő két és fél órás monstre dokumentumfilmből nem csak arról szerezhetünk tudomást, miként született meg minden idők legsikeresebb sci-fi trilógiája, és miféle nehézségekbe ütközött a megvalósítás, hanem arról is, hogyan forradalmasította George Lucas egyrészt a speciális effektusokat használó filmgyártást, másrészt a filmforgalmazással kapcsolatos kereskedelmi stratégiákat.

Azt is megérthetjük, miért nyúlt hozzá Lucas immár másodjára az eredeti kópiákhoz, miért toldozgatja-foldozgatja digitálisan, javítja egyre az egyszer már dobozba zárt szellemet.
Sokaknak mégis ez a legfőbb kifogása, ezért húzódoznak leemelni az üzletek polcairól azt, amit az elvakultabb gyűjtők – egyik ismerősöm kifejezésével élve: az agyatlan fanok – pillanatnyi habozás nélkül a pénztárhoz visznek.

És bár igaz, hogy az első, megismételhetetlen élmény forrása mára örökre elveszett a nagyközönség számára, s nem élvezhetjük újra a néhol kissé bárgyú speciális effektusokat, az összhatáson mindez semmit sem ront.
Sőt, aki a Baljós árnyakkal kezdte az ismerkedést a Star Wars világával, annak furcsán is hatnának a lassan két évtizede hozzáférhetetlen ősi változatok.

A filmfolyamról magáról aligha kell szót ejteni, néhány aspektusáról mégsem hallgathatok. Mára közhellyé vált, hogy Lucas elsősorban Joseph Campbell Az ezerarcú hős című könyve alapján alkotta meg a Csillagok háborúja világát – Campbell tanácsadóként vett részt a forgatáson –, miközben más forrásokból, többek között Frank Herbert Dűnéjének irodalmi univerzumából is merített ötleteket.

Csillagjáró Lukács (Luke Skywalker) jellegzetes Parsifal típusú hérosz, akinek ideológiájával éppoly könnyen azonosulunk, mint amennyire nem szeretnénk a helyében lenni, hiszen magasztos céljáért lényegében mindent fel kell áldoznia.

Akik ismerik a kibővített világ történeteit, pontosan tudják, hogy Luke később mintegy Odüsszeuszként megjárja a Sötét Oldal poklának bugyrait, hogy onnan győztesen, ámde visszavonhatatlanul megtörve-átalakulva térjen vissza, és lépjen frigyre az egykor Palpatine császárt szolgáló Mara Jade-del.

Leia hercegnő a sárkány karmaiból kimentésre váró királylánnyal azonosítható, akinek kegyeiért kezdetben Luke a hollywoodi vadnyugati filmekből kölcsönzött, hetvenkedő és anyagias csempésszel, Han Solóval vetekedik.
A két mesei elem, és a hozzájuk kapcsolódó jellegzetes cselekményvezetés és fordulatok kevercse éppúgy megérinti a klasszikus európai kultúrán, mint a modern amerikai filmeken felnőtt mozirajongókat.

Lucas ügyes húzással, a vérfertőzés tabujával oldja meg a máskülönben feloldhatatlan dilemmákba torkolló konfliktust; kiderül, hogy Luke és Leia egyaránt a főgonosz őstípusát megtestesítő Darth Vader gyermekei.

Vader külön fejezetet érdemel, hiszen a szó szoros értelmében vett elgépiesedésében egyre inkább embertelenné váló zsarnok, aki maga is egy könyörtelen türannosz bábja, meglepő népszerűségre tett szert a rajongók körében, és nem csupán azért, mert végül ő segít megtörni Palpatine pusztító egyeduralmát.

Vader alakja a filmgyártás egyik kétségbevonhatatlan diadala. A puszta termetével tekintélyt parancsoló – két méter magasra nőtt – egykori súlyemelő bajnok, David Prowse jelmeze a karakteres sisakkal és fekete köpönyeggel félreérthetetlenül azonosítható az Erő Sötét Oldalának egyik lehetséges megtestesülésével.
Ehhez járult hozzá James Earl Jones sötét tónusú hangja, és rögtön készen állt a rettegett alak, akinek erejét és hatalmát titokban mindannyian irigyeltük.

A film humoros vonalát erősíti a klasszikus vígjátékból átvett alazonként és az eironként azonosítható két robot.
A fennhéjázó, ugyanakkor többnyire nyúlszívű és suta androidot, 3-CPO-t tréfás ellenpontként egészíti ki a csendes, visszahúzódó, magát mégis minden helyzetben feltaláló, csöppet sem emberszabású R2D2.

A Csillagok háborúja mégsem a közös tudattalanban, vagy a kultúrhagyományban régtől, ismételten felbukkanó figuráknak és meseszövési technikáknak, hanem a modellek, bábjáték és kékhátteres jelenetek tárházából merítő speciális effektusok forradalmian újszerű alkalmazásának, és a mindezt hitelessé tevő színészi játéknak köszönheti a sikerét.

Az eredeti effektusokat visszakövetelő puristák részben jogosan bírálják Lucas felfogását, ám szerintem a DVD-re átfogalmazott trilógia összértékéből vajmi keveset von le a tény, hogy nem merev, néhol ormótlan bábok és makettek, és többségében üres hátterek segítenek átélni a csillagrendszereket átszelő kalandokat.

Nem hagyhatom megjegyzés nélkül John Williams megismételhetetlenül ihletett nagyzenekari kísérőzenéjét sem.
A kezdő képsorokat aláfestő lenyűgöző hangsorok és a szereplőkhöz kapcsolható visszatérő motívumok már-már slágerekké váltak, és néhány dallam még a koncerttermekbe, vagy színvonalas komolyzenei albumokra is utat talált magának.

Williams erőteljes, vibráló háttérmuzsikája nélkül szinte elképzelhetetlen lenne Lucas álmának képi megvalósítása.
És ez a megállapítás döntő érv lehet a DVD-változat mellett, hiszen nem csak a látvány élvezhetőbb a digitálisan feljavított kópiának és a számítógépes grafikai betoldásoknak köszönhetően, hanem a THX hangzással megszólaló zenekar is.
Ha másért nem, ezért mindenképp érdemes végignézni George Lucas klasszikus trilógiájának eleddig legkorszerűbb verzióját.

Kapcsolódó írások:Star Wars: I. rész - Baljós árnyak
Star Wars III. - A sithek bosszúja
Star Wars trilógia díszdoboz
Star Wars: A klónok háborúja

Jedi Akadémia trilógia:Kevin J. Anderson: Star Wars / Új Rend
Kevin J. Anderson: Star Wars / Sötét Oldal
Kevin J. Anderson: Star Wars / Az Erő Bajnokai

James Luceno: Star Wars - A Gonosz útvesztője
Kevin J. Anderson: Star Wars - Jedi Históriák: A Sithek aranykora
James Luceno: Star Wars - Sötét Nagyúr