Főkép

A funk metal stílus legegyedibb képviselője, az Extreme tizenkét évnyi szünet után új albummal jelentkezett.
Az albumot bemutató amerikai turné egyik állomása után sikerült rövid telefonos interjút készíteni Nuno Bettencourttal, a zenekar gitárosával, aki, mint mondta, szó szerint épp akkor jött le a színpadról a koncertet követő dedikálás után, és a turnébuszon, már a következő állomás felé indulva válaszolt a kérdésekre.

ekultura.hu A MySpace blogotokban „rock ’n’ roll” éhínséget említettetek. Ez volt az elsődleges oka annak, hogy újra összeálltatok?

Nuno Bettencourt Úgy is mondhatnánk. Amikor elkezdtünk együtt játszani, hogy felvegyük az új lemezt, egyértelművé vált, hogy nem sok ehhez hasonló album készült mostanában.

ekultura.hu És milyen volt tizenkét év után újra együtt dolgozni?

Nuno Bettencourt Eleinte valamennyire másnak tűnt, de kissé olyan ez, mint a biciklizés. Gyorsan újra bele lehet jönni. A dalok ugyanúgy születtek, az új dobos, Kevin Figueiredo viszont, egészen más hozzáállást képviselt.

ekultura.hu Egész pontosan mit adott a bandának Kevin? Mitől volt más ez a hozzáállás?

Nuno Bettencourt Paul Geary és Mike Mangini kiváló dobosok, de Kevin volt az első, aki tényleg megértette a dalokat. A dalok jelentőségét, és a dalok részeit. Rengeteget hozzáadott a közös munkához, és míg régebben mi írtunk meg nagyon sok dobszólamot, most ő csinálta ezt.

ekultura.hu Az albumon két olyan dalt is hallani, ami, számomra legalábbis, furcsának tűnt az Extreme-től. Az egyik ilyen a „Take Us Alive”. Hogyan jutott eszetekbe, hogy egy ilyen számot írjatok?

Nuno Bettencourt Nem annyira úgy döntöttünk, hogy írunk egy ilyen dalt, mint inkább szórakozásból rögtönözgettünk a témára, és valahogy természetesen jött a dolog.

ekultura.hu A „Last Hour” szintén különbözik a többi Extreme-számtól. Hogy született meg?

Nuno Bettencourt Talán ez a legrégebbi szám, ami az albumra felkerült. Garyvel írtuk, különösebb cél nélkül. Nagyjából hat évvel korábban, mint a többit. Összejöttünk egy napra, most pedig felélesztettük az együttessel együtt. És Gary valószínűleg az albumon hallható legjobb énekesi teljesítményt nyújtja ebben a számban.

ekultura.hu És mi az oka annak, hogy a korábbi albumaitokon jobban igyekeztél az előtérbe kerülni a gitárjátékoddal, most viszont mintha kicsit visszafogottabban játszanál?

Nuno Bettencourt Remélem, inkább arról van szó, hogy a játékom jobban belesimul a dalokba. Hagytam, hogy a dalok diktálják, milyen legyen a gitár, ahelyett, hogy a gitározásom diktálta volna a dalokat.

ekultura.hu És élveztétek a felvételeket? Mindegyik dal olyan természetesen, organikusan alakult ki, mint a „Take Us Alive”?

Nuno Bettencourt Persze. Mindig így csináljuk. Másképp el sem tudnám képzelni ezt. Az írás és a jammelés mindig a lehető legorganikusabb nálunk. Mindig megpróbáljuk a leggyorsabban összehozni a számokat, és elkapni a pillanat hangulatát, bármibe fogunk is.

ekultura.hu És hogy fogad benneteket a közönség?

Nuno Bettencourt Teljesen megőrülnek értünk. Európában valahogy sokkal jobban ránk hangolódnak, viszont az amerikai rajongók már alig várták, hogy újra láthassák a bandát, és rengeteg energiával töltöttek fel minket. Eddig egészen nagyszerű volt a turné.

ekultura.hu És mi lehet a magyarázata az Extreme ilyen mérvű sikerének?

Nuno Bettencourt A rajongóink talán azt szeretik bennünk, hogy mindig a visszájára fordítjuk a dolgokat. Hogy rengeteg hangzást és megközelítést hallanak. Ahogy mondtad, ott van a „Take Us Alive”, meg még rengeteg más lehetőség is.
Azt hiszem, leginkább azért szeretnek minket, mert egy kicsit kiszámíthatatlanok vagyunk. Nem szokványos rock ’n’ roll lemezeket készítünk.

ekultura.hu És elképzelhető, hogy Magyarországra is eljöttök az új anyaggal?

Nuno Bettencourt Feltétlenül fel akarunk lépni arrafelé. Már jártunk ott egyszer Bryan Adams-zel, aztán az Aerosmithtel, de ennyi volt. Viszont jövő nyáron szeretnénk megint eljutni oda.

ekultura.hu Remélem, sikerül, és ismét láthatunk benneteket. Köszönöm az interjút.

Kapcsolódó írások:
Extreme: Classic Extreme (DVD)
Extreme: Saudades de Rock