Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Lukács Miklós: Cimbiózis (CD)

Kaotikus, bizarr, hangos, mi ez az összevisszaság, mi ez a zaj? Cimbalom, dobok, a nagybőgő lüktet és a kakofónia elrendeződni látszik miközben a feszültség egyre nő.

 

– „Mr. Monk”, maga mit szólna az Önnek címzett Lukács Miklós (cimbalom) szerzeményhez, ami azoknak a kompozícióknak a sorát nyitja, melyek mindegyikét egyébként egy fekete-fehér fotó illusztrálja; az elsőt értelemszerűen egy olyan, amely Önről készült?

 

Szerintem tetszene Monknak, akármennyire nehéz is befogadni a trió játékát. Ez most egy ilyen lemez, a vad Lukács, vadhajtásnyi bandájával. A korongon Lukács egészen váratlan hangzásokat kelt életre cimbalmából, egészen szokatlan szerkezetekben. Harmóniákban a következő „Hajnal” sem az egyszerű befogadást segítő hangzásra tesz kísérletet: a tonika és a domináns felhangjaira épített csendes cimbalombevezetést követen Orbán György (nagybőgő) vonóval kelti a felhők mögött felkelő nap érzetét kettőjük duójában, hogy elmerengjünk a szürke budapesti utcákon.

 

Az „Ébredés”-hez felkelnek a dobok, és Baló István (dobok) nem takarékoskodik a ritmusokkal: felébredtünk. A rá jellemző nyers hangzás saját utat tör magának a zenében, ettől némileg kevésbé jön létre a kívánt összhang, de kávéra már nem is biztos, hogy szükségünk van. Persze duó kiállása a nagybőgővel meg is kívánja a vadságot, hogy a nagy „Nyüzsgés”-ben, egy új szekcióban térjen vissza a cimbalom, amelynek szólója a marimba pulzálás illúziójával teremt új improvizációs teret.

 

Winand Gábor vendégéneklése hoz el némi nyugalmat a váratlan szerkezetek után, a Lukács lányának dedikálta „Vani” kompozícióban, amelyet szóló improvizációja vezet fel, hogy aztán a cimbalom és a nagybőgő lágyan kísérje. Lukács díszítései, mint mindig, most is zseniálisak, de a szomorú, borús hangulat csak nem akar megszűnni, talán Baló seprűjátéka oldja fel egy kicsit a siralmas hangulatot. Nem is véletlen a fekete-fehér színválasztás az album csomagolásához.

 

A címadó „Budapest anzix” megint egy olyan labirintus, amelyben sokadszorra is eltévedünk, egy változó dinamikai hullám sok kicsi önálló részre tagolva, amelyet „Veled” talán, egyszer meg lehet szokni, főként Fekete-Kovács Kornél (trombita, szárnykürt) puha hangjaival. A szintén a dedikáció jegyében komponált darab már egy sokkal hagyományosabb világba vezet el minket, nem is érezzük úgy, hogy szervesen kapcsolódna az albumhoz.

 

A sötétség után (Afterdark) nem hoz világosságot, hanem beszippant, mint egy feketelyuk – a legnagyszerűbb darab a korongon, szóló cimbalomjáték – és hát a „Szomorú vasárnap” feldolgozástól sem lesz sokkal jobb kedvünk. Ez most egy ilyen lemez, csak mértékkel fogyasszák és kiváltképpen akkor, ha szeretnek borongani, arra pont jó.

 

 

Az együttes tagjai:

Lukács Miklós – cimbalom

Orbán György – nagybőgő

Baló István – dobok

Winand Gábor – ének (5)

Fekete-Kovács Kornél – trombita, szárnykürt

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Mr. Monk

2. Hajnal

3. Ébredés

4. Nyüzsgés

5. Vani

6. Budapest anzix

7. Veled

8. Afterdark

9. Szomorú vasárnap


Németh Attila - 2016. április 8.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!