Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Johann Sebastian Bach: Das Wohltemperierte Clavier

A zenei interpretáció produktuma maga is zene, amelyet legalább annyira meghatároz az előadó, mint a szerző által lejegyzett hangjegyek. Ez a kölcsönösség jellemez minden olyan zenei hanganyagot, amelynek nincsen a szerző által feljátszott felvétele vagy/és nem látta el művét semmiféle instrukciókkal. Ebben az esetben az előadóművész megközelítésmódja döntően formálja meg az értelmezés alapján megszólaló hangokat, mivel az egykoron megkomponált mű lényegében az előadóban létrejövő rezonancián keresztül szólal meg ismét és szól hozzánk a sikeres esetekben.
 
Schiff András Bach értelmezése több mint sikeres, több mint zseniális. A zongorajátékában rejlő teremtő erők a megértés és a belátás legmagasabb fokán hozzák létre a Bach prelúdiumai és fúgái által kijelölt szakrális zenei teret.
 
Miből is áll pontosan a kiegyenlített hangolású zongora  két könyve? A kromatikus hangsor C hangjáról elindulva Bach először C dúrban - kizárólag a zongora fehér billentyűire - komponált egy prelúdiumot és fúgát, majd c mollban is mindkettőt, hogy aztán félhangonként emelkedő sorrendben rendeljen egymás után egy-egy dúr-, illetve mollhangnemű prelúdiumot és fúgát, hogy eljusson egészen az összes fekete billentyűt magába foglaló, de nem csak azokból álló H dúrig, (amely színes zenei keretet némileg megtörik az utolsóként következő h moll D és A hangjai). Tehát egy könyv összesen huszonnégy prelúdiumból és a hozzájuk rendelt huszonnégy fúgából áll. A második könyv ugyanezt az elvet követi és ugyanígy a teljes kromatikus skálára megírt prelúdiumok és fúgák összességét járja végig. Mindkét típusú szerzemény terjedelme rövid, mindössze néhány nagyobb terjedelmű mű fordul elő a sorozatokban, jellemzően a második könyvben. Mivel a prelúdiumok és fúgák nem egy időben keletkeztek - a prelúdiumok a korábbiak, amelyek többségét már Wilhelm Friedemann Zongorakönyvecskéjében lejegyezte Bach -, ezért sokan vitatják egyes kompozíciópárok összetartozását. Mindazonáltal az esetek többségében mind az intonációs, mind a tematikus rokonság igazolni látszik a kapcsolatokat, a zeneszerző szándékáról már nem is beszélve. ?
 
Schiff játéka letisztult, tempóválasztásai tökéletesen kiegyensúlyozottak. Shiffet áthatja Bach ihletettsége, és ahogyan a Múzsák nem csak a költészet, zene, tánc és a tudományok istennői voltak, hanem az emlékezeté és az improvizációé is, úgy Schiff a darabok tökéletes ismeretének emlékezetén keresztül integrálja a Bach-féle mousziké-t, hogy a négy korongon kiadott, mindkét kötetet tartalmazó prelúdiumok és fúgák második könyve mintegy az első könyv improvizatív variációjaként hangozzék fel. 
 
Vajon miért volt izgalmas Bach-nak a kromatikus hangsor valamennyi dúr és moll hangnemében zeneműveket írni? A gyűjtemény címének jelentése, a kiegyenlített hangolású zongora a válasz kulcsa, ugyanis egészen a 17. század utolsó évtizedeiig a tiszta hangolás miatt a törzshangnemektől távol eső hangnemeket kerülték a zeneszerzők. Andreas Werckmeister elméleti munkájában - Musikalische Temperatur (1691) - a temperált hangolás mellett foglalt állást, amely csak a két oktávot tartotta meg tisztának és köztük tizenkét egyenlő félhangot hozott létre, amelynek következtében a kvint valamivel szűkebb lett, a dúrterc valamivel nagyobb. Az új hangolás új tereket nyitott a zongorán, amelyekből Bach kortársai addig ismeretlen zenei labirintusokat építettek, hogy aztán Bach legyen az első mester, aki a kromatikus hangsor minden hangjára komponáljon dúrban is és mollban is egy-egy prelúdiumot és fúgát a különböző hangnemekhez fűződő intonációs hagyomány szellemében.?
 
Schiff nagy hangsúlyt fektet a historikus értelmezésre a pedál mérsékelt használata által, hogy Bach muzsikája az ellenpontok és a dallamvezetés tisztaságán keresztül magától értetődően szólaljon meg. Shiff értelmezése a befogadó számára is áttekinthetőbbé teszi a zenei szerkezeteket, ezáltal egy olyan spirituális élmény lehetőségét nyújtván a hallgatóinak, amely csak a legkivételesebb esetekben adódik rögzített hanganyagok esetében.
 
Mindezt az ECM kiadó, a tőle megszokott, letisztult csomagolásban adta ki, Jan Jedlička grafikus szellemes tervezésében, amelynek értelmezéséhez Schiff András, németül és angolul is olvasható megjegyzései szolgálnak kulcsként - mivel feltehetően ezeken a megjegyzéseken alapul a design. A `liner notes` további érdekessége, hogy a német és angol nyelvű szövegek nem egymás fordításai, hanem más-más szerzőktől - Peter Gülke és Paul Griffiths-től - származó írások, amely által a kiadvány még informatívabbá és színesebbé válik.
 
? A dőlt betűs, történeti jellegű megjegyzésekhez felhasznált irodalom: Pándi Marianne, Hangversenykalauz - Zongoraművek, Budapest, 2006.
 
Előadó:
Schiff András - zongora
 
Elhangzó szerzemények:
Johann Sebastian Bach Das Wohltemperierte Clavier (Buch I/II)


Németh Attila - 2012. december 5.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!