FőképEmlékszem még, amikor először hallottam a jószerével hihetetlennek tetsző hírt, hogy Leonard Cohen hetvennégy évesen ismét világ körüli turnéra indul.
Volt, aki viccesen megjegyezte: úgy tűnik, az öregnek elfogyott a pénze, és szeretné feltölteni a bukszáját; volt, aki arra figyelmeztetett: lehet, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hogy Cohent élőben láthatom, ha véletlenül felénk is elvetődne végre, szóval ne is gondoljak arra, hogy nem nézem meg élőben őt.

És én pontosan tisztában voltam vele, hogy megbocsáthatatlan vétek lenne kihagyni a koncertjét, amennyiben tényleg úgy dönt, hogy hozzánk is ellátogat.
 
És eljött, és felejthetetlen koncertet adott, amiről mindenki – függetlenül attól, hogy kritikusként vagy laikusként hallgatta őt – egyformán áradozott, kizárólag szuperlatívuszokban beszélt.
Én azonban nem juthattam el a koncertre és nem láthattam őt. Némi vigaszt nyújt azonban, hogy a 2008–2009-es koncertkörútról minden eddiginél több, és persze jobb minőségű felvétel készült, és a turné egyik londoni előadásán rögzített anyag után egy újabb, ezúttal egy több állomást bemutató CD-DVD kombó jelent meg nemrégiben, így ha másképp nem is, otthon, a televízió előtt ülve elképzelhetem magamnak azt az élményt, amit a valódi koncert adhatott.

Mit is lehetne mondani Leonard Cohenról? Talán azt, hogy így, a nyolcvanhoz közel, ha lehet, még karakteresebb, még szívbemarkolóbb a hangja. Azt, hogy a mai napig nem felejtett el gitározni, és aki esetleg nem hinné el ezt, nyugodtan nézze, hallgassa meg az „Avalanche” vagy a „Suzanne” friss felvételeit.
Azt, hogy dalai évtizedek után is ugyanolyan megfoghatatlan erővel hatnak, mint annak idején. Hogy aki egyszer megszerette őt, örök zenei szerelmet tapasztalhat meg, nem számít, ma nyugdíjas, netán középkorú titkárnő vagy tanár, esetleg kamasz diák-e. Mindez csupa trivialitás.
 
Ám a felülmúlhatatlanságnak ugyanúgy előfeltétele a biztos háttér: a páratlan zenészek, akik tökéletesen képesek azonosulni Cohen dalaival. Sokszor elcsodálkoztam már azon, hogy egyáltalán nem sztárolt, nem egyszer egyenesen névtelen muzsikusok miféle elképesztő teljesítményekre képesek egy karizmatikus, idősebb előadó oldalán.
Cohen zenészei pedig egytől egyig ilyenek; nem csupán hangszerükkel vagy hangszálaikkal bánnak tökéletesen, hanem valóban hozzátesznek a szöveghez és a zenéhez, de úgy, hogy azzal erősítik az eredeti hatást.

Elképzelhető, hogy csak én érzem így, de Cohen szerzeményei ezúttal mintha bluesosabban, jazzesebben szólalnának meg. Mintha megértek, ízükben gyarapodtak, komplexitásukban kiteljesedettebbé váltak volna, akár a nemes konyak vagy az utóérlelt whisky.
Ha a „Bird On The Wire” vagy a „Hallelujah” első megjelenésükkor letaglóztak, most kétszer, tízszer, százszor keményebben hatnak. Rájuk rakódott az idő, és a patina csak használt nekik. A közönség áradó szeretete pedig szinte misztikus energiákat kölcsönzött a szerzeményeknek, még tovább fokozta erejüket.

Aki ott volt, hallotta őt – még ha nem is a kiválasztott helyszíneken –, a CD-t hallgatva vagy a DVD-t nézve felidézheti az élményeket, azoknak pedig, akik valamiért nem engedhették meg maguknak azt a luxust, hogy élőben megnézhessék a Budapesten koncertező Leonard Cohent, kevéske kárpótlást nyújthat ez az ízléses csomagolású, nagyszerűen kivitelezett, és mindenekelőtt csodálatos muzsikát tartalmazó lemez.
 
Előadók:
Leonard Cohen – ének, gitár, billentyűs hangszerek
Roscoe Beck – basszusgitár, nagybőgő, vokál
Rafael Bernardo Gayol – dob, ütőhangszerek
Neil Larsen – billentyűs hangszerek
Javier Mas – banduria, laúd, archilaúd, 12-húros gitár
Bob Metzger – gitár, steel-gitár, vokál
Sharon Robinson – vokál
Dino Soldo – fúvós hangszerek, harmonika, billentyűs hangszerek, vokál
Charley Webb – vokál, gitár
Hattie Webb – vokál, hárfa
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Lover, Lover, Lover
2. Bird On The Wire
3. Chelsea Hotel
4. Heart With No Companion
5. That Don’t Make It Junk
6. Waiting For The Miracle
7. Avalanche
8. Suzanne
9. The Partisan
10. Famous Blue Raincoat
11. Hallelujah
12. Closing Time
 
DVD Bonus Feature
Backstage Sketch 
 
Diszkográfia:
Songs Of Leonard Cohen (1967)
Songs From A Room (1969)
Songs Of Love And Hate (1971)
Live Songs (1973) – koncert
New Skin For The Old Ceremony (1974)
Death Of A Ladies’ Man (1977)
Recent Songs (1979)
Various Positions (1984)
I’m Your Man (1988)
The Future (1992)
Cohen Live: Leonard Cohen In Concert (1994) – koncert
Field Commander Cohen (2001) – koncert
Ten New Songs (2001)
Death Healer (2004)
Live In London (2009) – koncert
Live At The Isle Of Wight 1970 (2009) – koncert
Songs From The Road (2010) – koncert
Old Ideas (2012)

Kapcsolódó írás:Leonard Cohen: I’m Your Man (CD)