Főkép Az első pár taktus szerintem sokakat megzavar majd, elvégre ritkán fordul elő, hogy jazzlemez vonósnégyessel indítson.
Márpedig Kurt Elling legutóbbi albumán pontosan ez a helyzet, persze aztán bekapcsolódik a zongora, majd a dob és végezetül felhangzik Elling csodálatos éneke, ami egyszerre bír némi romantikával (időnként nem tehetek róla, de Frank Sinatra jut az eszembe) és annyi közvetlenséggel, melegséggel, hogy baritonjától a hallgató azonmód otthonosan érzi magát.
A hatást tovább erősíti az élő felvétel varázsa, hiszen a korongra került tucatnyi számot 2009 januárjában rögzítették.
 
De térjünk vissza a vonósokra. Szerintem nagy ötlet, ráadásul visszafogottan használják jelenlétüket, mivel nincsenek ott minden számban, és tényleg csak akkor nyúlnak a vonóért, ha valóban hozzáadnak valami pluszt az eredeti szerzeményekhez.
 
Ez a lemez ugyanis, miként azt az alcím pontosan megfogalmazza (Kurt Elling Sings the Music of Coltrane and Hartman) egy korábbi lemez előtti tisztelgés.
1963-ban jelent meg Coltrane és Hartman közös műve, amelyen balladákat játszanak. Erről válogatott be hatot Elling, s mellétett személyes kedvencei közül négyet (a maradék kettő pedig amolyan köztes állapot, de semmiképpen sem ballada).
Elfogultsággal semmi esetre sem vádolhatjuk, mivel instrumentális szerzemény is szerepel a lemezen.

Az énekesnek sikerült kellőképpen változatos anyagot összeállítania, melyben bemutatja, mire is képes a hangjával.
Megjegyzem, a zene legalább olyan tág határok között csapong, mint az ének vagy a számok hangulata (ez utóbbi a melankóliától egészen a túlcsorduló szerelemig terjed). Olyannyira, hogy ez az album minden további nélkül elfér bármely, nem jazz kedvelő gyűjteményében is.
 
Természetesen egy Coltrane emlékét idéző felvételről nem hiányozhat a szaxofonos. Ezt a posztot Ernie Watts tölti be, aki rögtön az első szerzeményben (All or Nothing at All) brillíroz, hangszere egyenrangú partnerként felesel Elling hangjával.
 
A második számban (It`s Easy to Remember) Elling hosszasan beszél Coltrane és Harman együttműködéséről, miközben a háttérben visszafogottan játszanak a zenészek. Ez így talán nem tűnik túl izgalmasnak, de az élő beszédben annyi érzés (no meg némi retorikai gyakorlat) van, hogy legalább annyira hatásos, mint az ének (ez az egyik köztes állapot).
 
Következik az album egyik csúcspontja (Dedicated to You). Ez nem csupán Ellingnek köszönhető, hanem Hobgood szólójának, s természetesen a hét muzsikus összjátékának. Csöpögésmentes romantikát hallunk tőlük, de ez nem minden, hiszen miközben megőrzik az 1963-as jazz felfogást, hamisítatlan 2010-es előadással kápráztatnak el.

Az eltérés nyilvánvalóan nem a két énekes közötti különbségben keresendő (Elling hangja egyébként sokkal teltebb, melegebb), hanem abban, ahogyan Hobgood és Elling újraépíti (de nem újraértelmezi) az alapanyagot.
 
Ezen kívül még mindenképpen érdemes meghallgatni a kissé zaklatott szerenádot (Autumn Serenade), vagy a visszafogottan örömködő szerelmest (They Say It`s Wonderful), no meg az érzelmes vallomást (You Are Too Beautiful) a hozzá „csomagolt” zenei betétért.
 
Teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt a lemezt sokkal többen fogják hallgatni, mint a ’63-as Coltrane-Hartman felvételt, s nem csak azért, mert Elling idén Grammy-díjat kapott érte, hanem azért a hangulatért, ami mostanság annyira hiányzik az életünkből.
 
Előadó:
Kurt Elling – ének
 
Közreműködők:
Hobgood trió
Laurence Hobgood – zongora
Clark Sommers – bőgő
Ulysses Owens – dob
 
Ethel vonósnégyes
Cornelius Dufallo – hegedű
Ralph Farris – brácsa
Dorothy Lawson – cselló
Mary Rowell – hegedű
 
Ernie Watts – tenorszaxofon
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. All or Nothing at All
2. It`s Easy to Remember (A Jazz Story Memory)
3. Dedicated to You
4. What`s New (Instrumental)
5. Lush Life
6. Autumn Serenade
7. Say It (Over and Over Again)
8. They Say It`s Wonderful
9. My One and Only Love
10. Nancy With the Laughing Face
11. Acknowledgements
12. You Are Too Beautiful
 
Diszkográfia:
Close Your Eyes (1995)
The Messenger (1997)
This Time it`s Love (1998)
Live in Chicago (2000)
Live in Chicago Out Takes (2000)
Flirting with Twilight (2001)
Man in the Air (2003)
Nightmoves (2007)
Dedicated to You: Kurt Elling Sings the Music of Coltrane and Hartman (2009)