FőképAz unplugged, akusztikus albumok megjelenésének híre hallatán az emberben önkéntelenül is felmerül a gyanú, hogy voltaképp csupán újabb bőrt akarnak lenyúzni ugyanarról a rókáról.

Hatványozottan igaznak tűnik ez az olyan előadók esetében, akik a digitális technikának, valamint a hagyományosabb műfajokra még inkább jellemző rögtönzés elvetésének köszönhetően a koncerteken lényegében hangról hangra ugyanazt játsszák el, ami a stúdióalbumokon hallható.
Ilyenkor némi áthangszerelés kell csak ahhoz, hogy a klasszikus koncertkiadványok mellett ténylegesen csupán egy újabb korongot dobjanak piacra a jól ismert számok „új” verzióival.
 
Félő volt, hogy a holland Within Temptation szintén ezt játssza el, amikor egy színházban rögzítették a többségében a Black Symphony DVD-n már látható-hallható számokat. Ám érzésem szerint suta önismétlésnél sokkal többet sikerült összehozniuk.
 
Az ironikus módon a koncertet nyitó „Towards The End” tudomásom szerint ezen a kiadványon hallható először nem videóval kiegészített formátumon, pedig sajátosan vészterhes hangulatával a csapat gótikus-középkori eszmeiségbeli gyökereit idézi meg, és sok tekintetben a bemutatkozó, Enter című album kidolgozott visszafogottságát hozza vissza, mintegy a zúzósabb felvételek ellensúlyaként.
 
Azonban általánosságban is elmondható, hogy a lemezen szereplő dalokat a mérsékletesség jellemzi; mintha a nagyobb tereket betöltő, szimfonikus megszólalás, a látványelemeket tekintve pedig a grandiózus wagneri operára emlékeztető külsőségek jellemezte pompát a kamarazene bensőségessége váltaná fel erre az alig több mint egy órára. Ezt az érzetet erősítik a mindvégig domináns zongora mellett egymagukban megszólaló vonósok.
 
E kellemes lehiggadástól eltekintve a dalok nem okoznak különösebb meglepetést, hacsak az nem, hogy a Within Temptation koncertjeinek egyik állandó eleme, a „Mother Earth” nem hangzik el.

Akárcsak a Black Symphony DVD-n, a vendégénekesek ezúttal is sokat hozzátesznek az összhatáshoz. Anneke van Giersbergen ha lehet, most még hatásosabban énekli el Sharonnal a „Somewhere”-t, Keith Caputo pedig képtelen más lenni, mint abszolút fantasztikus.
 
És hogy ne csak a színházi körülmények között rendezett, vagyis nyilván egy helyben ülős előadás élménye maradjon meg az örökkévalóságnak, egy stúdiófelvétel is szerepel még az albumon.
Az „Utopia”-ban a több műfajjal is kísérletező, fiatal angol tehetség, Chris Jones énekel duettet Sharonnal, a végeredmény pedig nem méltatlan a zenekar korábbi teljesítményeihez.
 
Azt ugyan nem tudom eldönteni, hogy a Within Temptationt alapvetően a slágereiről ismerő kvázi-rajongóknak mennyit adhat ez a (valójában első) WT koncertcédé, az igazi fanatikusok viszont egyszerűen nem mehetnek el mellette, hiszen kedvenceiket érdemes erről az oldaláról is alaposabban megismerni. Egy valamire való gyűjtemény egyértelműen nem teljes nélküle.
 
Az együttes tagjai:
Sharon den Adel – ének
Robert Westerholt – gitár
Martijn Spierenburg – billentyűk
Jeroan van Veen – basszusgitár
Ruud Jolie – gitár
Stephen van Haestregt – dob
 
Közreműködik:
Anneke van Giersbergen – ének (6)
Keith Caputo – ének (9)
Chris Jones – ének (12)
Mike Coolin – dob, ütőhangszerek (1), (11)
Red Limo vonósnégyes
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Towards The End
2. Stand My Ground
3. Caged
4. All I Need
5. Frozen
6. Somewhere
7. The Cross
8. Pale
9. What Have You Done
10. Memories
11. Forgiven
12. Utopia
 
Diszkográfia:Enter (1997)
The Dance (EP) (1998)
Mother Earth (2001)
The Silent Force (2004)
The Heart Of Everything (2007)
Black Symphony (2008) – koncert
An Acoustic Night At The Theatre (2009) – koncert
The Unforgiving (2011)
 
Videográfia:
Mother Earth Tour (DVD) (2003)
The Silent Force Tour (2 DVD + CD) (2005)
Black Symphony (2 DVD) (2008)