Nelly Furtado: Mi Plan (CD)
Írta: Galgóczi Tamás | 2009. 10. 31.
Tévedés lenne azt hinni, hogy Brazília felvétele a G20 csoportba pusztán politikai téren jelent változást. Jelzi, a világgazdaság számára egyre fontosabbá válik a Dél-Amerika gazdasága és piaca. A zeneiparban ez a tendencia már évekkel korábban elkezdődött, amikor a népszerű előadók (például Tina Turner, Iron Maiden, stb.) ezt a földrészt is beiktatták világkörüli turnéprogramjukba. Majd sorra megnyíltak a nagy lemezkiadók helyi részlegei.
Ezen folyamat mintegy megkoronázása az 1978. december 2-án született portugál-kanadai énekesnő negyedik stúdióalbuma, ami spanyol(!) nyelvű dalokat tartalmaz (a korábbiak mind angolok voltak). Sőt mi több, eltávolodott az előző – egyébként roppant sikeres – Loose szexista táncdalaitól, és ezúttal latin(os) szellemben születtek a nóták. Az még nyitott kérdés, mennyire lesz minderre vevő az ottani piac, de ha bejön az elképzelés, szerintem számos követője akad majd.
Persze a latin jelző alatt azt a multikiadók által támogatott irányzatot kell értenünk, amit mondjuk Ricky Martin vagy Enrique Iglesias fémjelez. Vagyis aki a Buena Vista Social Club fémjelezte „igazi” latin zenét szereti, az lehet, hogy csalódni fog.
Lehet, de nem biztos, hiszen Nellynek ragyogó hangja van, s határozott elképzelésekkel rendelkezik azt illetően, mit akar felvenni a stúdióban. Ezért aztán még az is lehet, hogy nem üzleti, hanem művészi megfontolások állnak a váltás hátterében. Tulajdonképpen mindegy, mi volt az ok, számomra elegendő, ha a végeredmény jó.
Márpedig a Mi Plan kimondottan jól sikerült, olyan érzelmekből és ritmusokból kikevert album, amelynek számaival többnyire nem a tánctermekben találkozik majd a hallgató, hanem a rádiókban és odahaza, a saját lejátszójában. Hangzása kicsit puritánabb, mint a Loose, kevesebb benne az elektronikus effekt, dinamika helyett inkább az ének került előtérbe.
Mielőtt félreérthetővé válnék, gyorsan leszögezem: a My Plan nem több, mint egy könnyed poplemez. Ami egyszerre jó és rossz hír. Jó, mert idén megjelent pár botrányos visszatérő album, amire kár volt egyetlen dollárt elkölteni. Ebből a szempontból Nelly remek munkát végzett. Rossz, mert – és ez meggyőződésem – Nelly ennél többre képes, ennél jóval több van a hangjában. S figyelembe véve az előzetes híreszteléseket, melyek szerint Timbaland lesz a következő angol lemez producere, erre az izgalmas bizonyításra még jó darabig várnom kell.
A megjelenés óta slágerlistákra felkerült címek felsorolása helyett inkább a kedvencemet ajánlom mindenki figyelmébe (Mi Plan). A minimalista kezdés után Furtado elengedi magát, és Álex Cuba társaságában emlékezetes dallammal megtámogatott balladaszerűséget ad elő.
Mindig gyengéim voltak az ilyen visszafogott érzelmekkel bíró, első hallásra is különlegesnek tűnő énektémák. A kettős feleselése, ami később átvált közös éneklésbe, ékesen mutatja, mennyi érzelem van Furtado hangjában. Ennél persze vannak édesebb duettek is a lemezen, de ezt a számot egyik sem múlja felül.
Bár a jövőt illetően vannak kétségeim, a jelennel kapcsolatban nincsenek: Furtado hangja még mindig elbűvölő, zenéje pedig minőségi, slágerekkel bőségesen meghintett pop.
Előadó:
Nelly Furtado
Közreműködők:
Álex Cuba
Alejandro Fernández
Julieta Venegas
La Mala Rodríguez
Concha Buika
Josh Groban
Juan Luis Guerra
A lemezen elhangzó számok listája:
1 Manos al Aire
2 Más
3 Mi Plan (feat. Álex Cuba)
4 Suenos (feat. Alejandro Fernández)
5 Bajo Otra Luz (feat. Julieta Venegas & La Mala Rodríguez)
6 Vacación
7 Suficiente Tiempo
8 Fuerte (feat. Concha Buika)
9 Silencio (feat. Josh Groban)
10 Como Lluvia (feat. Juan Luis Guerra)
11 Feliz Cumpleanos / Fantasma
Diszkográfia:
Whoa, Nelly! (2000)
Folklore (2003)
Loose (2006)
Loose - The Concert (2007) koncert
Mi Plan (2009)
The Best Of Nelly Furtado (2010)