FőképAzt mondom, ideje volt koncertfelvételt kiadni a portugál származású, 1978. december 2-án Kanadában született énekesnőtől. Nelly Furtado ugyanis ritka tünemény napjaink popzenei égboltján (tudom, tudom, ezen kívül még R&B, latin és számolja tovább, aki akarja stílusnak is csillaga).

Nevét hét évvel ezelőtt tanultuk meg, amikor az „I`m like a bird” című száma felkerült a zenei tévék műsorára (máig rendszeresen adják).
Nelly jellegzetes hangjának és többnyire saját szerzeményeinek köszönhetően a Whoa, Nelly! című album remekül sikerült. Egy ígéretes tehetség emlékezetes pályakezdése.

A három évvel később megjelent Folklore szintén ezt az irányt vitte tovább, talán kicsit populárisabb felfogásban, mégis megőrizve egyedi hangját. Azért erre is jutott pár nagy sláger, többek között a 2004-es foci EB hivatalos dala, a „Forca”.

A sorrendben harmadik album egyértelműen változást jelentett. Ennek oka főként a dalírók személycseréjének köszönhető. Gerald Eaton és Brian West helyére Nate Hills és Tim Mosley érkezik (meg még páran), s velük együtt új hangszerek és hangzás.
És pontosan ez volt Furtado célja. Miután ezt elérte, elég szabadnak érezte magát, hogy – idézem szavait – „azt a zenét csináljam, amit igazán szeretek”.

Hogy pontosan milyet szeret: nos a Loose felvételekor számos hatást felhasznált, hip-hop elemektől a rhythm and blues jegyekig.
A végeredmény meglepő és fantasztikus. Igaz, teljesen más, mint a debüt album volt, de szerte a világon felkerült a slágerlistákra, és mára olyan nyolcmillió darabot adtak el belőle. Oké tudom, ez önmagában még nem jelent sokat, de ezúttal egyetértek a vásárlók millióival – ez egy nagyon jó lemez.
Pontosan azt a meglepetést okozta, amit Furtado eredetileg elképzelt.

Az anyaggal 2007-ben koncertkörútra indult (ez volt a Get Loose Tour) – na ez jelent meg most koncertfelvételként. Így végre azok is élvezhetik az élő előadás élményét, akik valamiért nem jutottak el a hat hónapos turné helyszíneire.

Maga a lemez kellemes meglepetés – valljuk be őszintén, az efféle muzsika koncerten általában kimerül a stúdióban rögzítettek szolgai prezentálásával. Ebből a szempontból Madonna koncertalbuma üdítő kivételt jelentett, hiszen a I’m Going To Tell You A Secret szerzeményei az eredetiktől gyökeresen eltérő stílusban kerültek előadásra.

Efféle bravúrra ugyan nem kerül sor a Loose - The Concert során, azért mind a tizenegy szám más, mint a lemezverzió. A trükk az, hogy pontosan nem tudom megmondani miben áll az eltérés.
Próbáltam egymás után meghallgatni és egymással összevetni a 2006-os és az idei felvételeket, de nem lettem sokkal okosabb. Egy kis improvizáció itt, némi hangszeres váltás ott, van, ami hosszabb, van ami rövidebb – szóval semmi eget rengető, de a végeredmény egy sokkal lélektelibb és dübörgő ritmusokban gazdagabb előadás lett.
Furtado hangja pedig még mindig csodálatos (mindezekre jó példa a „Do it” kibővített verziója).

A CD verzióra a Loose tíz kompozíciója került fel, no meg az elmaradhatatlan „I`m like a bird”. A DVD-re beruházók teljesebb programot kapnak, ők a Folklore anyagából is láthatnak pár számot.

Közreműködők:
Dean Jarvis
Soukrates
Joel Joseph
Dave Longguh
Jasmine Baird
Adrian Eccleston

A lemezen elhangzó számok listája:
1. So afraid
2. Say it right
3. Do it
4. Wait for you
5. Showtime
6. All good things
7. I’m like a bird
8. Glow
9. No hay igual
10. Promiscious
11. Maneater

Diszkográfia:
Whoa, Nelly! (2000)
Folklore (2003)
Loose (2006)
Loose - The Concert (2007) koncert
Mi Plan (2009)
The Best Of Nelly Furtado (2010)