FőképFurcsa belegondolni, hogy míg a Deep Purple immár lassan negyven éve a rock élvonalába tartozik, a pályafutásuk gerincét jelentő, ma már korszakosnak mondható egy tucatnyi albumot alig hét év alatt rögzítették hangszalagra. S mindezt négy, többé-kevésbé eltérő felállásban.
Ezek közül a harmadik formáció nagyjából egy esztendei működése tekinthető az utolsó valóban sikeres etapnak az első feloszlás és az évtizedes különzenélés időszaka előtt. (A drogproblémákkal küzdő Tommy Bolinnak nem sikerült megmentenie a csapatot, ezért széledt szét az ötös.)

Lévén, hogy a banda alapvetően a progresszív blues-rock irányvonalát követte (vagyis inkább annak egyik úttörője volt), koncertjeik mindig élményszámba mentek. Élő fellépéseiken a ma már végtelennek ható improvizációikkal a régi hagyományokat, a blues és a dzsessz szabadabb felfogását tették sajátjukká.
Ezért nem csoda, hogy a koncertjeiken készült hivatalos vagy kalóz felvételek mindig a rajongók és a gyűjtők kedvenc darabjainak számítottak.

Rövid életének köszönhetőn azonban a harmadik felállás kevés ilyen produkcióval rukkolt elő. A kanonizált felvétel végül a szétválás utáni évben kiadott Made In Europe lett, nyolc évvel később viszont előkerült egy régi, kilencven perces BBC-felvétel, amiből óvatosságból mindössze egyórás hanglemezt nyomtak.

A Live In Londont, ami akkoriban óriási szenzációnak számított, mivel a csapat nimbusza semmit sem kopott, legjobb számaikat folyamatosan játszották a rádiók, új albumot azonban már hosszú ideje nem láttunk a boltokban.
(Akkor még nem tudhattuk, hogy két esztendővel később, 1984-ben Ian Gillannel és Roger Gloverrel újjászerveződik a valóban legendás második felállás.)

A felvétel egyik különlegessége, hogy a teljes korszakváltás jeleként öt számot tartalmaz az akkor még csak nemrégiben megjelent Burn című albumról, a Deep Purple egyik legsikerültebb lemezéről.
A Made In Europe-on csak három ilyen hallható, ráadásul két számmal megtoldva az utolsó Blackmore-ral készül harmadik felállásos lemezről, a Stormbringerről. Ez persze azt is jelentette, hogy már nem számított olyan frissnek az az anyag, mint nem sokkal a Burn elkészülte után.

A másik ok, amiért nem mindennapi a Live In London az, hogy a számok lényegében kozmetikázatlanul kerültek fel a lemezre.
Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint hogy a „You Fool No One”-ban Blackmore a szólója után elfelejti átkapcsolni a gitáreffektjét, és így pár hang után egyszer csak leáll, aztán – immár a megfelelő hangzásban – folytatja a számot. És még a kattanást sem törölték ki.
Harmadsorban pedig a két régi szám rendkívüli, ugyanis Coverdale hangjával viszonylag kevésszer hallani Glover zseniális dalát, a „Smoke On The Water”-t.

A dupla CD-re ráadásként felkerült „Space Truckin’” – egy újabb régi dal – tagadhatatlanul magán viseli a Deep Purple-koncertek minden jellegzetes jegyét.
A szám Richard Strauss Also Sprach Zarathustrájának nyitó témájával indul, különösebb változtatás nélkül. A szuperember ideája által ihletett zeneműnél alkalmasabb – és bizony, hatásosabb – bevezetőt nem is találhatott volna Jon Lord ehhez az űrzenéhez.

Ám a modernség nem merül ki ebben az egyetlen utalásban (az említett kompozíció ugyebár köztudottan a 2001: Űrodüsszeia című film feledhetetlen képsorainak kísérőzenéje), Lord itt használ először hosszasan élőben szintetizátorokat.
A billentyűsorgia nem is marad hatástalan; ez itt Lord nótája, az ő tündöklése, még ha a többiek is meglehetősen hosszan szólóznak, vagy adják éppen elő kedvenc „idegen” témáikat.

És mindez harminc percen át, egy pillanatra sem hagyva kétséget afelől, hogy a Deep Purple nem az előre megkomponált, hangról hangra mindig ugyanúgy előadott dalaikért illik szeretni.
Remek, történeti értékű felvétel a Live In London, aminek minden igazi Deep Purple-rajongó gyűjteményében és szívében egyaránt ott a helye.

Az együttes tagjai:
Ritchie Blackmore – gitár
David Coverdale – ének
Glenn Hughes – ének, basszusgitár
Jon Lord – Hammond orgona, billentyűs hangszerek
Ian Paice – dob

A lemezen elhangzó számok listája:
CD 1
1. Burn
2. Might Just Take Your Life
3. Lay Down, Stay Down
4. Mistreated
5. Smoke On The Water

CD 2
1. You Fool No One
2. Space Truckin’

Diszkográfia:Shades Of Deep Purple (1968)
The Book Of Taliesyn (1968)
Deep Purple (1969)
Concerto For Group And Orchestra (1969) – koncert
Deep Purple In Rock (1970)
Fireball (1971)
Machine Head (1972)
Made In Japan (1972) – koncert
Who Do We Think We Are (1973)
Burn (1974)
Stormbringer (1974)
Come Taste The Band (1975)
Made In Europe (1976) – koncert
Live In London (1982) - koncert
Perfect Strangers (1984)
The House Of Blue Light (1987)
Nobody’s Perfect (1988) – koncert
Slaves And Masters (1990)
The Battle Rages On... (1993)
Come Hell Or High Water (1994) – koncert
Purpendicular (1996)
Abandon (1998)
Live At The Royal Albert Hall (1999) – koncert
Bananas (2003)
Rapture Of The Deep (2005)
Very Best Of (2008)