FőképA svájci Samael szintén kultikus lemezét (és személyes kedvencemet), az Eternalt a Passage-dzsel ugyanazon napon jelentette meg a Century Media, hasonlóan dekoratív csomagolásban, és persze kellő mennyiségű, korábban meg nem jelent extra tartalommal.

A bookletben fellelhető rövid kommentár Vorph részéről teljesen korrektül foglalja össze mindazt, ami miatt az Eternal olyan különleges mind a csapat karrierjében, mind pedig a metal történetében.
Itt többek között arról beszél, hogy a saját készítésű lemezt a metal műfajában kívülállónak David Richards számítógépen rögzítette és mixelte, amitől a hangzás teljesen egyedi lett.

A Passage kapcsán már írtam, hogy a Samael komoly stílusváltáson ment keresztül. Ez a folyamat azóta is tart, és 3 évvel később az Eternal képében egy új szint következett, amelynek során tovább finomodott és csiszolódott az újonnan kialakult Samael-íz.
A zene alapja ezúttal is indusztriális jellegű, mesterséges, de ugyanakkor ízig-vérig metal, az „emberi vonások” azonban sokkal inkább letisztultak, a korábbi vadsága enyhült, leegyszerűsödött és kicsit talán kommerszebb jelleget öltött. A dalok fogósabbak, megjegyezhetőek.

Ami nem változott, az a muzsika lendülete, dinamizmusa és sötét atmoszférája. A Passage után ez a lemez további utazásra csábít, és a hallgató már megint valami hideg és embertelen, de az univerzum szépségeit is sejtető, végtelennek tűnő üres térben találja magát.

Ami még közös a lemez elődjével (és az azóta elkészült többi Samael kiadvánnyal is), hogy bizony ezen a lemezen sincs üresjárat, minden tételnek megvan a maga helye és minden egyes dal hibátlan.
Az egyenlők közül is kiemelkednek az olyan dalok, mint a „Together”, vagy a „The Cross”, amik egyszerre sötétek, súlyosak, de nagy ívű refrénjeikkel, emelkedett és lenyűgözően szép atmoszférájukkal elvarázsolják az embert.

Ezek az előző lemezen szereplő „Moonskin” című tétellel vannak közeli rokonságban. De a többi darabban is van valami szépség, vagy meghökkentő elem.
A vastag gitárhangzást remekül ellenpontozzák a gyönyörű és rafinált zongora- és billentyűtémák (pl. a „Togetherben”, vagy a „Being”-ben) és persze Vorph monoton, túlvilági, esetenként torzított éneke.

Ami pedig az újdonságot illeti az eredeti kiadáshoz képest, abból itt is van bőven. Ugyan a lemezen is szereplő dalok alternatív verziói sokban nem térnek el az eredeti verzióktól, az instrumentális változatokkal együtt ezek a kiadatlan darabok mégis igazi csemegét jelenthetnek a zenekar rajongói számára, nem beszélve a díszbe öltöztetett külcsínről.

A Samael rálelt az útra, és tökéletesen ötvözte a metal, illetve az elektronikus zenei stílust, és teszi ezt azóta is mindig új formában, de állandósult, magas színvonalon. Zenéjük egyedien space-es, a science fictiont idéző világa emeli őket a stílusteremtő úttörők közé.

Az együttes tagjai:
Vorph - gitár, ének
Kaos - gitár
Masmiseim - basszusgitár
Xy - billentyű, programozás

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Year Zero
2. Ailleurs
3. Together
4. Ways
5. The Cross
6. Us
7. Supra Karma
8. I
9. Nautilus & Zeppelin
10. Infra Galaxia
11. Being
12. Radiant Star
Bónusz:
13. Ways (alternative mix)
14. Ailleurs (alternative mix)
15. Infra Galaxia (alternative mix)
16. Us (instrumental)
17. The Cross (instrumental)
18. I (instrumental)
19. Ways (drum`n`bass mix)

Diszkográfia:
Worship Him (1991)
Blood Ritual (1992)
Ceremony of Opposites (1994)
Rebellion (1996)
Passage (1996)
Exodus (1998)
Eternal (1999)
Reign of Light (2004)
Era One (2006)
Solar Soul (2007)
Above (2009)
Lux Mundi (2011)

On Earth (Maxi) (2004)
Telepath (Maxi) (2004)
DVD: Black Trip (2DVD) (2002)?
Aeonics - An Anthology - válogatás (2007)