FőképA mai zenei élet egyik leginkább közönségcentrikus előadója Bruce Springsteen. Eme állítás bizonyításában ne is menjünk tovább annál, hogy koncertjein az egyes dalok között anekdotázással, hosszabb-rövidebb történetekkel (is) szórakoztatja a közönségét. Ő még egy azon sztárok közül, akik tudják, ők vannak a rajongókért, nem pedig fordítva.

Legújabb albumával sem marad hát hűtlen azon ezrekhez, akik istenítik, bálványukként imádják. Tizenöt Grammy-, és egy Oscar-díj tulajdonosaként ezúttal úgy döntött, a rock mellé most a country-t veszi fel ötvözőelemként.
Részint Pete Seeger-nek is emléket állítva alkotta meg We Shall Overcome című albumát, amit annak rendje, s módja szerint, turné is követett.

A turné érdekessége, még így elöljáróban, hogy sokkal könnyebb volt Springsteen szülővárosába jegyet szerezni, mint bármelyik európai helyszínre. A londoni jegyek például tíz perc alatt fogytak el.
Rengeteg tengerentúli rajongó jött át ide, Európába, hogy az itteni közönséggel élhesse át a Boss által izzított hangulatot. A koncertfelvétel a dublini estéről készült, talán nem is véletlenül, hiszen a country gyökerei valahol az ír népzenében leleddzenek.

Aki azt hiszi, hogy egy lassú, folklór előadásra kell számítani, nagyobbat nem is tévedhet. Rögtön az első szám az „Atlantic City” bendzsóval feltuningolt változata, ami jóval nagyobbat szól, mint az eredeti verziója, főleg ott, koncerten.
Ahogy az ember nézi a felvételt, látja, ahogyan egy lassan hatvanéves, ízig-vérig amerikai rocker még mindig szenvedéllyel műveli a zenét.
Bal szemöldöke együtt ráng az ütemmel, homlokán a barázdák pedig kottasorokká nyúlnak a hozzáértők számára – az egész dal majdhogynem leolvasható az arcjátékából.

Ezek után jön mindaz, amit az új lemez magával hozott: vidám, kissé félszeg, kissé bourbontől illatozó, szénaszagú countryk, rézszaggató trombitaszólókkal megspékelt, bluesos jellegű melódiák, melyben szinte mindenki szólózik vagy vokálozik.
Ezután elsötétül a színpad, a háttérben a ködös tengert idéző színek kaptatnak fel a hátsó vászonra, és Bruce érces hangjával visszakalauzol minket a napóleoni háború korába („Mrs. McGrath”).
Az ír közönség pedig néma tisztelettel csodálja a gesztusértékű szólamokat.

Az utolsó harmadban kap helyet a koncert talán legnagyszerűbb dala, az „Open All Night”, melyben a New Jersey-i autókázós éjszakai randik előkészületeinek lehetünk fültanúi. Nem nagy cucc, mindig erről beszél, mondhatnánk.
Persze. Ami a különlegesség köntösét borítja eme dal vállára, az a fantasztikus zenekar – az örömzene itt új értelmet nyer.

Bruce lehívja a fúvósokat vokálozni a női szekció mellé (amelynek nem utolsósorban tagja Springsteen neje, Patti Scialfa is), a zongorista boogie-t nyomat, a trombitás megmutatja, hogy a Főnök mindig össze tudja válogatni a legjobb zenészeket, és még a nagybőgős is pendít egy-két húrt, csak úgy, szólóban.
Springsteen ezt még lazán megfejeli azzal, hogy az egész szám alatt körülbelül ötször vesz levegőt, egész versszakokat vág ki egy tüdőből. A közönség természetesen nem bír nyugton maradni a bőrében.

Minden zenekari tag szívből jövő mosollyal kíséri saját és egymás játékát, gyermeki rácsodálkozással lepődnek meg minden egyes szólón, Bruce pedig biztos apaként vezeti a bandáját és hergeli a rajongókat.

Az album első kislemezdala, a „Pay Me My Money Down” zárja a koncertet a ráadás előtt. Itt Bruce libasorba maga mögé állítja a fúvósokat, úgy vezeti őket a színpad elülső részére. Minden néző, sőt, talán még a biztonságiak is egy ütemre tapsolnak és énekelnek.

A dal befejeztével a nézőtérről tovább zeng, igen, zeng, mint az acél, a refrén. Bruce elbújik, játszik tovább egy egyszerű, ám kedves kis dallamot a gitárján, majd visszasétál előre – csak úgy, egyedül.
Ahogy penget, lassan lezárja a dallamot, és egy lenge kézmozdulattal, igazi karmester módjára vezényli le az előtte álló embertömeg énekét és a dalnak immár tényleg vége.

A ráadás legérdekesebb dala egy újraütemezett „Blinded by the Lights”, ami talán ismét jobb, mint az eredeti.

Az egész előadás alatt nyilvánvaló, hogy Bruce Springsteen még mindig tele van élettel, újító szándékkal, nyughatatlan energiákkal, amik kísérletezésre, és egyre jobb, erőteljesebb koncertekre és szólókra késztetik.

A DVD az albumhoz képest szinte ég és föld, minden dal új jelleget öltött, továbbá a repertoár sem csak a lemezről jött össze. Aki meg esetleg ott volt, annak is érdemes párszor újranéznie, mert nekem minden alkalommal sikerül újabb és újabb dallamokat kihallani az egyes hangszerektől.
Meg aztán, első alkalommal úgysem lehet odafigyelni mindenre…

Előadó:
Bruce Springsteen – ének, gitár, harmonika

Közreműködők:
Sam Bardfeld – hegedű, vokál
Art Baron - tuba, harsona, mandolin, furulya, baritonkürt
Frank Bruno – akusztikus gitár, vokál, üstdob
Jeremy Chatzky - nagybőgő
Larry Eagle - dobok
Clark Gayton - harsona, vokál
Charlie Giordano – tangóharmonika, zongora, orgona, vokál
Curtis King Jr. - vokál
Greg Liszt – bendzsó, vokál
Lisa Lowell - vokál
Ed Manion – szaofon, vokál
Cindy Mizelle - vokál
Curt Ramm – trombita, vokál
Marty Rifkin – steel gitár, dobro gitár, mandolin
Patti Scialfa – akusztikus gitár, vokál
Marc Anthony Thompson - akusztikus gitár, vokál
Soozie Tyrell – hegedű, vokál

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Atlantic City
2. Old Dan Tucker
3. Eyes on the Prize
4. Jesse James
5. Further on Up the Road
6. O Mary Don`t You Weep
7. Erie Canal
8. If I Should Fall Behind
9. My Oklahoma Home
10. Highway Patrolman
11. Mrs. McGrath
12. How Can A Poor Man Stand Such Times And Live
13. Jacob`s Ladder
14. Long Time Comin`
15. Open All Night
16. Pay Me My Money Down
17. Growin` Up
18. When the Saints Go Marching In
19. This Little Light of Mine
20. American Land
21. Blinded By the Light (Credits)

Bónusz dalok:
Love of the Common People
We Shall Overcome

Diszkográfia:
Greetings from Asbury Park, N.J. (1973)
The Wild, The Innocent & The E.Street Shuffle (1973)
Born to Run (1975)
Darkness on the Edge of Town (1978)
The River (1980)
Nebraska (1982)
Born in the U.S.A. (1984)
Tunnel of Love (1988)
Human Touch (1992)
Lucky Town (1992)
The Ghost of Tom Joad (1995)
The Rising (2002)
We Shall Overcome - The Seeger Sessions (2006)
Live in Dublin (2007) DVD
Magic (2007)
Working on a Dream (2009)
London Calling: Live in Hyde Park (2010) DVD
The Promise (2010)
Wrecking Ball (2012)