Főkép

Az osztrák Edenbridge zenéje szégyentelenül korszerűtlen muzsika. Korszerűtlen, mert hiába kategorizálható szimfonikus power metálként, fittyet hány a stílus szinte minden követelményének, s korszerűtlen, mert bonyolult ütemeivel, gyakori ritmus- és témaváltásaival, operai kórusaival felettébb nehezen emészthető még az In Flames, a Nightwish vagy a Children Of Bodom összetettebb számain – de többnyire azért valamiféle iszonyúan egyszerű punk-rockon, legrosszabb esetben pedig monoton elektronikus zenén – nevelkedett fiatalok számára is.

Az albumot nyitó, és a maxiként megjelent „For Your Eyes Only” James Bond-témáját egy-egy pillanatra felvillantó „Terra Nova” nagyszerű, a Queenére emlékeztető kórusai és dinamikus hangszerelése azonnal felépítik az édenkerthez vezető hidat, és a banda minden erősségét bevetve teszi egyértelművé, hogy nem holmi olcsó Nightwish- vagy Within Temptation-epigonnal állunk szemben.

A „Terra Nova”-ra következő „Flame Of Passion” ugyanakkor a zenei fokozás csúcsteljesítménye. Az óvatosan induló melódiát elképesztően pergő ritmusú gitármotívum vezeti át a csodás ívű refrénhez, ami – bármennyire falsnak tűnhet a hasonlat – a barokk operaáriák legszebbjeire emlékeztet.

Éppily hátborzongatóan gyönyörű a tempós, csupán a dallamos progresszív rockot játszó bandák számaihoz mérhető „See You Fading Away” után felcsendülő „On Top Of The World” refrénje is, melynek alapmotívuma valamiért Limahl „The Neverending Story” című régi slágerét juttatja eszembe. Azt azonban még véletlenül sem állítanám, hogy az egykori új romantikus valaha is képes lett volna az Edenbridge-éhez fogható édeni énekkel vagy gitárszólóval elkápráztatni hallgatóságát.

A harmadik kedvencemet a lemezről ismét csak a Queen-es kórusok és a roppant összetettség jellemzi.
A változatos, hol tipikusan power metal sémákból kibontakozó, hol a hajdan volt Monarchia népzenéjét sejtető, hol flamenco gitárral színesített témák a kizárólag a legnagyobbaktól elvárható mesterkéletlenséggel váltanak egymásba.
A dal igazi bűvészmutatvány, amely inkább jellemezte a hetvenes-nyolcvanas évek progresszív kísérleteit, mint a mai kemény rockzenei irányzatokat.

A bónuszként az albumra került „Empire Of The Sun” instrumentális gitár-fantáziájához hasonló instrumentális számokat szintén úgy két évtizede, a Rainbow másodvirágzásának, valamint a neo-klasszikus metál előretörésének idején lehetett hallani.

Ám amennyire múltidéző, korszerűtlen zene az Edenbridge-é, olyannyira örök érvényű is. Angyali, hiszen, akárcsak Mozart népszerű áriái, a mennyországot hozzák le a földre, s bombasztikus, mivel rögtön megérint, a fülünkbe mászik minden dallama, ünnepi emelkedettség árad a melódiákból, mint egykor Purcell dicsőítő ódáiból.

Ha elsőre nem fogna meg, valószínűleg sohasem fog, de elképzelni is nehéz, hogy egy szimfonikus metál-rajongót ne nyűgözne le rögtön Lanvall páratlan muzikalitása és hangszeres játéka, valamint Sabine Edelsbacher paradicsomi éneke.

Az együttes tagjai:
Sabine Edelsbacher - ének
Lanvall - gitár, zongora, billentyűs hangszerek, buzuki, mandolin, pipa
Frank Bindig - basszusgitár
Roland Navratil - dobok

Közreműködik:
Robby Valentine - vokál, zongora
Dennis Ward - vokál
Karl Groom - gitár
Martin Mayr - flamenco és akusztikus gitár, ritmusgitár
Astrid Stockhammer - szóló hegedű

Az albumon elhangzó számok listája:
1. Terra Nova
2. Flame Of Passion
3. Evermore
4. The Most Beautiful Place
5. See You Fading Away
6. On Top Of The World
7. Taken Away
8. The Grand Design

Bónuszszám:
9. Empire Of The Sun

Diszkográfia:
Sunrise In Eden (2000)
Arcana (2001)
Aphelion (2002)
A Livetime In Eden (2004) koncert
Shine (2004)
The Grand Design (2006)
The Chronicles Of Eden (2007) válogatás

Solitaire (2010)

The Bonding (2013)