Warmen: Unknown Soldier (CD)
Írta: Galamb Zoltán | 2005. 05. 06.
És a finn metálzene még mindig tartogat meglepetéseket! Pedig a skandináv nyelvrokonaink rock-berkekbeli ténykedéseit nyomon követők és kedvelők fülében nem csenghet ismeretlenül a 2000-ben első önálló projektjét jegyző Janne „Warman” Wirman neve, akiről elég annyit megemlíteni, hogy ha épp nem a progresszív, instrumentális nótákat játszó Warmenben muzsikál, az általam is különösen favorizált Children of Bodomban gyömöszöli a billentyűket.
Az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepén a svéd gitárvirtuóz, Yngwie Malmsteen nyomán újfajta vonulat, a klasszikus alapokon nyugvó, nem egyszer eszeveszett tempójú, főképp hangszeres metálzenei irányzat kezdett kibontakozni, melynek legkiválóbb képviselői – a teljesség igénye nélkül – Vinnie Moore, Tony MacAlpine, Steve Vai és a sokak tanítómestereként tisztelt Joe Satriani voltak.
Ezt a hagyományt viszi tovább Wirman/Warman ötletes szójátékkal Warmennek elkeresztelt csapata. Nehogy bárkiben is kétség támadhasson e hatásokat illetően, az album záró darabja előtti nótában, a „Treasure Within”-ben erős Steve Vaitól való ihletettséget fedezhetünk fel, de ha még ezek után sem lenne elég meggyőző – mondjuk – a Fire Gardennel vonható párhuzam, az ezt megelőző, „Piano Intro To” című bevezető Chick Corea sajátos stílusára emlékeztető – és Wirman tökéletes technikáját bizonyító erővel demonstráló – zongoraszólója magát a Vait inspiráló Splendido Hotel Al Di Meola gitármágiájával kiválóságban enyhén szólva is vetekedő pianistáját idézi.
Ám mindez csupán néhány perc – a többi eredeti, magával ragadó, káprázatos virtuózkodás és precíz ritmusokba fésült hangszeres varázslat. Janne Warman közben egy pillanatra sem akarja kisajátítani magának a képzeletbeli színpadot, s hagyja, hogy zenésztársai is kiteljesedjenek, mégis érződik az albumon a tetszetős és befogadható külcsín mögött megbúvó koncepció, aminek értelmezése valahol az „Introduction” végén, a minden idők egyik legnagyszerűbb zenés filmjében, az Amadeusban elhangzó egyik megjegyzés kibontásában keresendő, miszerint az irigy vagy hozzá nem értő fül számára Mozart isteni ihletésű muzsikájában – akárcsak a Warmenében – „túl sok a hang”, s csupán a beavatottak ismerhetik fel benne a megismételhetetlen tehetséget.
Ha épp rongyosra hallgattuk Children of Bodom albumainkat, kikapcsolódásként néha érdemes feltenni ezt a sokszínűségében is meglepően egységes és hatásos, remekbe sikeredett korongot.
Az együttes tagjai:
Sami Virtanen – gitár
Janne Warman – billentyűk
Mirka Rantanen – dob
Közreműködők:
Lauri Porra – basszusgitár
Antti Warman – gitárok
Pekka Palmu – ritmusgitár
Jari Kainulainen – basszusgitár
Kimberley Goss – ének
Roope Latvala – gitár
Az albumon elhangzó számok listája:
1. Introduction
2. The Evil That Warmen Do
3. Devil’s Mistress
4. Hopeless Optimism
5. Unknown Soldier
6. Fire Within
7. Warcry Of Salieri
8. Into The Oblivion
9. Piano Intro To
10. Treasure Within
11. Soldiers Of Fortune
Eddig az együttes alábbi lemezéről írtunk:
Warmen: Beyond Abilities
Warmen: Accept The Fact
Kapcsolódó írások:
Children Of Bodom: Something Wild
Children Of Bodom: Hatebreeder
Children Of Bodom: Follow the Reaper
Children Of Bodom: Hate Crew Deathroll
Children Of Bodom: Trashed, Lost & Strung Out
Children Of Bodom: Are You Dead Yet?
Children Of Bodom: Blooddrunk
Az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepén a svéd gitárvirtuóz, Yngwie Malmsteen nyomán újfajta vonulat, a klasszikus alapokon nyugvó, nem egyszer eszeveszett tempójú, főképp hangszeres metálzenei irányzat kezdett kibontakozni, melynek legkiválóbb képviselői – a teljesség igénye nélkül – Vinnie Moore, Tony MacAlpine, Steve Vai és a sokak tanítómestereként tisztelt Joe Satriani voltak.
Ezt a hagyományt viszi tovább Wirman/Warman ötletes szójátékkal Warmennek elkeresztelt csapata. Nehogy bárkiben is kétség támadhasson e hatásokat illetően, az album záró darabja előtti nótában, a „Treasure Within”-ben erős Steve Vaitól való ihletettséget fedezhetünk fel, de ha még ezek után sem lenne elég meggyőző – mondjuk – a Fire Gardennel vonható párhuzam, az ezt megelőző, „Piano Intro To” című bevezető Chick Corea sajátos stílusára emlékeztető – és Wirman tökéletes technikáját bizonyító erővel demonstráló – zongoraszólója magát a Vait inspiráló Splendido Hotel Al Di Meola gitármágiájával kiválóságban enyhén szólva is vetekedő pianistáját idézi.
Ám mindez csupán néhány perc – a többi eredeti, magával ragadó, káprázatos virtuózkodás és precíz ritmusokba fésült hangszeres varázslat. Janne Warman közben egy pillanatra sem akarja kisajátítani magának a képzeletbeli színpadot, s hagyja, hogy zenésztársai is kiteljesedjenek, mégis érződik az albumon a tetszetős és befogadható külcsín mögött megbúvó koncepció, aminek értelmezése valahol az „Introduction” végén, a minden idők egyik legnagyszerűbb zenés filmjében, az Amadeusban elhangzó egyik megjegyzés kibontásában keresendő, miszerint az irigy vagy hozzá nem értő fül számára Mozart isteni ihletésű muzsikájában – akárcsak a Warmenében – „túl sok a hang”, s csupán a beavatottak ismerhetik fel benne a megismételhetetlen tehetséget.
Ha épp rongyosra hallgattuk Children of Bodom albumainkat, kikapcsolódásként néha érdemes feltenni ezt a sokszínűségében is meglepően egységes és hatásos, remekbe sikeredett korongot.
Az együttes tagjai:
Sami Virtanen – gitár
Janne Warman – billentyűk
Mirka Rantanen – dob
Közreműködők:
Lauri Porra – basszusgitár
Antti Warman – gitárok
Pekka Palmu – ritmusgitár
Jari Kainulainen – basszusgitár
Kimberley Goss – ének
Roope Latvala – gitár
Az albumon elhangzó számok listája:
1. Introduction
2. The Evil That Warmen Do
3. Devil’s Mistress
4. Hopeless Optimism
5. Unknown Soldier
6. Fire Within
7. Warcry Of Salieri
8. Into The Oblivion
9. Piano Intro To
10. Treasure Within
11. Soldiers Of Fortune
Eddig az együttes alábbi lemezéről írtunk:
Warmen: Beyond Abilities
Warmen: Accept The Fact
Kapcsolódó írások:
Children Of Bodom: Something Wild
Children Of Bodom: Hatebreeder
Children Of Bodom: Follow the Reaper
Children Of Bodom: Hate Crew Deathroll
Children Of Bodom: Trashed, Lost & Strung Out
Children Of Bodom: Are You Dead Yet?
Children Of Bodom: Blooddrunk