Nightwish: Wishmaster (CD)
Írta: Galamb Zoltán | 2004. 10. 25.
Vannak együttesek, melyek kezdettől fogva kiforrott stílusban, határozott elképzelésekkel játszanak. Nincs szükségük hosszas kísérletezésre ahhoz, hogy érett és összetéveszthetetlen hangzás- és ritmusvilágot teremtsenek. Rögtön az első albumukra felvisznek minden színt, melyekből a későbbi megnyilatkozások zenei árnyalatait kikeverik.
A Nightwish nem ilyen. Zenéjük lassanként, tévelygések és visszatalálások, ötletcsírák elhalása és kibomlása révén vált olyanná, amilyennek ma ismerhetjük. Folyamatosan alakultak és fejlődtek, fejlődésük pedig két jelentősebb korszakra tagolható, melyek közül az első lezárásának tekinthető az operaénekkel házasított metálzene magnum opusa, a Wishmaster. Ezen az albumon mindent megkaphatunk, amit e stílustól elvárhatunk. A lendületes (sörényrázós) felvételek kiváló arányérzékről tanúskodó egymásutánban váltakoznak a magasztos (öngyújtólengetős) számokkal.
Akit nem győzne meg rögtön a „She Is My Sin” remekül eltalált riffje és énekdallama, az talán megpuhul (vagy begerjed) a „Wanderlust” Malmsteenes–Paganinis–Bachos vágtájától, vagy a címadó, hat-nyolcadban robogó „Wishmaster” dübörgésétől – melynek énektémája némileg Luc Besson Ötödik E!emére emlékeztet, akárcsak a gyűjteményes kiadás bónuszszáma, az elektronikus hangzású „Sleepwalker” –, vagy a Rainbow Rising albumának varázslatai közé is beillő billentyűszólóval megspékelt, a huszonegyedik század tempójára felpörgetett „Crownless” klasszikus rock’n’rolljától.
Az intellektuálisabb szórakozásra vágyókat a lenyűgöző fuvolatémával induló „The Kinslayer”, a pszeudo-reneszánsz kvázi-ellenponttal és újfent fuvolával megbolondított „Two For Tragedy”, na meg a „Dead Boy’s Poem”-mel összefolyó „FantasMic”-nek a későbbi, nagyobb lélegzetű számokat megelőlegező dallamai ajándékozhatják meg az ínyencek ízlését is kielégítő pillanatokkal.
Ha a Once előtti albumok közül csupán egyet kellene kiválasztanom, hogy a finn banda azzal képviseltesse magát a gyűjteményemben, minden kétséget kizáróan a Wishmaster lenne az (Nekem is – a szerk.).
Az együttes tagjai:
Tarja Turunen – ének
Tuomas Holopainen – billentyűs hangszerek
Sami Vänskä – basszusgitár
Erno Vuorinen – gitár
Jukka Nevalainen – dobok
A lemezen elhangzó számok listája:
1. She Is My Sin
2. The Kinslayer
3. Come Cover Me
4. Wanderlust
5. Two For Tragedy
6. Wishmaster
7. Bare Grace Misery
8. Crownless
9. Deep Silent Complete
10. Dead Boy`s Poem
11. FantasMic
Diszkográfia:
Angels Fall First (1997)
Oceanborn (1998)
Wishmaster (2000)
Over The Hills And Far Away (2001) – EP
From Wishes To Eternity (2001) – koncert
Century Child (2002)
End Of Innocence (2003) – koncert
Once (2004)
End Of An Era (2006) – koncert
Dark Passion Play (2007)
Made In Hong Kong (2009) – koncert
Imaginaerum (2011)
Imaginaerum (The Score) (2012)