Zenék a nagyvilágból – Moonshye: Curtain of the Moon – világzenéről szubjektíven 330/1.
Írta: Galgóczi Tamás | 2022. 06. 03.
„Dalaimban az emberi lélek szépségét keresem a természet szimbólumain keresztül. Igyekszem megragadni annak fényes és sötét oldalait, vágyait és a felemelkedés és a megvilágosodás pillanatait.” – mondja a bemutatkozó albuma kapcsán Moonshye, a Sziléziában született énekes és dalszerző. Akinek a nevével már találkoztam korábban, hiszen közreműködött a Fly... Tak Let’! korongon. Természetesen teljesen véletlen, hogy ezen a héten két olyan alkotás kerül a rovatba, amelyek fő jellemzője a női ének, a változatosság, és a különféle hangulatok prezentálása.
Mondjuk Moonshye hangja eltér Maija Kauhanen orgánumától, és szerintem azok az összehasonlítások is sántítanak, ahol Kate Bush vagy Björk mellé helyezik. Az ő zenéjét nagyon jól eltalált folk-alter-rock keveréknek tartom, ahol a lényeg a különféle hangulatok, érzések zenei leképezésén van, amihez helyenként költői szövegek tartoznak.
„dreams come again
you´re in an amazing space
it´s easy to fly”
Az egésznek van egyfajta elégikus, emelkedett hangulata, amiben nagyon könnyű elveszni – és ami a legszebb, hogy közben mégis kellőképpen változatos a zene. Elsőre talán minimalistának tűnnek a kompozíciók, de második hallgatásra biztosan feltűnik a hangszerelés sokszínűsége, köszönhetően a közreműködő muzsikusoknak, akik közül többen részt vettek a korábban már említett Fly... Tak Let’! album felvételénél is. Ennek tudom be azt az összhangot, ami a muzsikusok között érezhetően megvan, mindenki ugyanazon a hullámhosszon mozog, és a legjobb pillanatokban megszűnnek egyének lenni, csak az alkotás közös örömét érzem a zenében.
A címadó felvételen kívül (curtain of the moon) nekem legjobban az utolsó szám tetszik (desert wind), mert ebben Pavel Šmíd gitározása Afrikát, egészen pontosan Nyugat-Afrikát idézi, azon belül is a sivatagot. Kivált a szólójánál éreztem a sivatagi blues utánérzést, amivel már megint bebizonyította a tehetségét, és persze a másik iránti alázatát, hiszen a szóló végén zökkenőmentesen visszahúzódik a kísérő szerepébe. Igazából nem sok értelmét látom az egyes számok elemzésének, mert a Curtain of the Moon-t kerek egészként érdemes kezelni, az első pillanattól az utolsóig képes elbűvölni a hallgatót, aki utólag ha másra nem is, erre az álmodozó hangulatra biztosan emlékezni fog.
Meghallgatásra ajánlott számok: curtain of the moon, desert wind, cave
2021-ben megjelent album (Rustical Records)
Weboldal: https://www.facebook.com/moonshye.music
A zenekar tagjai:
Moonshye – ének, gitár, mbira, charango
Közreműködők:
Pavel Šmíd – gitár, szintetizátor
Joanna Szczęsnowicz – hegedű
Daniel Šoltis – dob
Tomáš Liška – nagybőgő
Antonín Fajt – szintetizátorok
Vladimír Prouz – elektromos gitár
Pavel Cingla – hegedű
Martin Píro – calabash
Štěpán Podrazil – cintányér
A lemezen elhangzó számok listája:
- curtain of the moon 03:46
- lisa 03:21
- river 04:28
- feathers 04:36
- hands of wind 03:46
- cave 03:27
- blue horse 03:44
- calm cold night 04:10
- garden 04:18
- desert wind 06:58