Főkép

A sötét tónusú borítón egy holló közeli portréja látható, ami a francia duó elmondása szerint az Odint kísérő két madár egyike. Hugin és Munin feladata többek között a világ híreinek összegyűjtése és megosztása az istennel, így bizonyos értelemben közvetítenek az emberek és az istenek között. Mindezek után nem ért meglepetésként, hogy az együttes második lemezén a skandináv zenét helyezték a középpontba, ami valahol érthető is, hiszen Eleonore Billy az ebből a régióból származó nyckelharpa nevű hangszeren játszik.

 

Ha megnézzük a számcímeket, rögtön nyilvánvalóvá válik a viking, illetve a kereszténység előtti korhoz való kapcsolódás (Hugin, Ragnarök, Munin). A tíz saját szerzemény és az öt feldolgozás ehhez a tematikához kapcsolódik, és véleményem szerint a zenét is sikerült ehhez igazítani, mert az egyszerre tűnik középkorinak és mégis kortársnak. A zene gyökereit észak népzenéjében kell keresnünk, szerintem sokat merítettek onnan. Nekem legjobban az egyik klipes dal, a „The Dead King” tetszett, a maga mélabús tempójával, érdekes hangszerelésével, fátyolos énekével. Az album hallgatása közben úgy éreztem, mintha a zene egy lassú léptű, általam nem ismert lépésekből álló táncba hívna.

 

A régi edda költemények hangulatára emlékeztet a „En Gång När Jag Ska Dö”, ahogy Eleonore Billy és Gaëdic Chambrier citálják a sorokat, az tagadhatatlanul a ködös északra vezet bennünket, ahol vikingek isszák a mézsört és hallgatják a skald legújabb hőstörténetét. Mindezt természetesen csak én képzelem a zenéhez, mert ez a hagyományos dal arról szól, hogy egy halott férfi sírjához gyerekek jönnek, hogy elárulják, melyik lány szerette őt életében. Egyébként az időtlenség felfedezhető pár további számcímben is, mert van itt néhány, a Tolkien által megálmodott elf nyelvű darab, mint például a „När” vagy a „Vilya”.

 

A duó kompozíciós képességeinek legjobb bizonyítéka a „Munin”, ami egyszerűen, két-három hangszerrel indul, a dallam időről-időre visszatér, hogy aztán egyre gazdagabb hangszereléssel haladjon újra előre, és az utolsó harmadban apránként felgyorsuljon. Ha jól értem, akkor ezzel azt az utat kívánták szimbolizálni, ami az emlékezettől (Munin) a gondolatig (Hunin) vezet. Ez is nagyon tetszik, a ritmusszekcióban némi keleti ízt vélek felfedezni, és egyáltalán nem hiányzik ebből az instrumentális tételből az ének.

 

Köszönöm ezt az északi kirándulást, ami nemcsak térben, hanem időben is messzire repített. Régi korok történeteivel, hajdanvolt emberek szellemeivel találkoztam utamon, és ha csak rövid időre is, megtapasztalhattam valamit a pogány világ szellemiségéből.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: The Dead King, En Gång När Jag Ska Dö, Munin

2021-ben megjelent album (Compagnie de l'Essaim)

Weboldal: https://www.octantrion.com/

 

 

A zenekar tagjai:

Eleonore Billy ­- nyckelharpa, moraharpa

Gaëdic Chambrier – ének, gitár, mandolin, dob, billentyűs hangszerek

 

Közreműködők:

Blandine Champion – basszusgitár

Cécile Corbel – kelta hárfa

Christophe Piot – dob

Éric Pariche – ének

Julien Lahaye – tomhak

Xavier Milhou – bőgő

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Bältares Långdans
  2. Hugin
  3. Ragnarök
  4. The Dead King
  5. Element [Vilya]
  6. Strömkarlen Spelar
  7. En Gång När Jag Ska Dö
  8. Dans [När]
  9. Element [Nén]
  10. Munin
  11. Against The Wind
  12. Father
  13. Element [Cén]
  14. Chaman
  15. The Dead King [Radio Edit]