Főkép

Újabb WOMEX21 gyűjtés kerül terítékre a rovatba, és az első szám meghallgatása után azt mondtam, hogy igen, részben az ilyen ötletek miatt szerettem bele annak idején a világzenébe. Kérem szépen egy apró csodának lehetünk tanúi ezen a lemezen, amikor az afrikai, vagy ha úgy jobban tetszik akkor a sivatagi blues találkozik a délolasz taranta muzsikával. A végeredmény egy tökéletes instrumentális album, ami biztosan hónapokig szerepelni fog az erre szakosodott listák élmezőnyében.

 

Gyakorlatilag rögtön a nyitó tétel (Dark Road Down) megadja az alaphangulatot, amikor Justin Adams (aki egy igazi nyughatatlan figura, többek között Robert Plant együttesében gitározik, valamint producerként tevékenykedik) olyan blues témát vezet fel, amit egyaránt elfér a sivatag homokdűnéi vagy a deltavidék holtágai között. Aztán jön a meglepetés, Adams kissé rekedt, bluesos hangját felváltja Mauro Durante (akit a Canzoniere Grecanico Salentino együttes vezetőjeként ismerünk) jellegzetes olasz éneke, és a gitár alatt felbukkan a frame dob hangja. A békés egymás élés jegyében hol a blues, hol pedig a taranta kerül előtérbe, de végig szerves egységet képeznek, egyszer sem éreztem azt, hogy a másik fél csak jelképesen van jelen.

 

Elfogultságom miatt, nekem azok a számok tetszettek jobban, ahol az olaszos dallamok dominálnak, mert Durante hegedűje ezekben időnként egészen meglepő dolgokat művelt (Talassa). Azt pedig a mai napig nem tudom eldönteni, hogy az instrumentális vagy a vokális kompozíciók tetszenek jobban, mert nekem például az előbb említett számból egyáltalán nem hiányzik az ének, mert amit a féktelen hegedű és az őt gyors tempóban követő gitár produkál, az önmagában is csodálatos.

 

Egy másik csúcspontot a szintén instrumentális „Djinn Pulse” okozott, ami ugyan nyugisabb tempójú, ellenben tökélyre vitték benne az együttműködést, és a hangszerelés kimaxolta amit a duó felállásból ki lehet hozni. Ahogy a hegedű és a gitár ellenpontozza egymást, majd a monoton ismétlődésből apránként továbblépnek, és egy magasan szárnyaló dallammal fokozzák a tempót, de csak átmenetileg, mert hamar visszatérnek a szellős és szomorkás lezáráshoz. Szintén a nagyon jól sikerült darabok közé tartozik a rockos „Calling Up”, ennek olyan groove-ja van, mint amilyen például az ötvenes évek rock and roll slágereinek volt, és egyáltalán nem túlzás, hogy erre bármikor képes Justin Adams.

 

A két muzsikus igazi örömzenével ajándékozza meg a hallgatót, jól hallhatóan egy hullámhosszon vannak, és gyakorlatilag mindegy számukra, hogy rock, pizzica, country (Little Moses) sivatagi vagy deltavidéki blues van terítéken, mindenhez óvó és értő kézzel nyúlnak, hogy aztán valami újat, többet hozzanak létre. Amiben persze végig markánsan ott van a Salentó-félsziget muzsikája. Ez biztosan a 2021-es év egyik legjobb korongja, amit még sokáig fogunk élvezettel hallgatni.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Dark Road Down, Talassa, Djinn Pulse

2021-ben megjelent album (Ponderosa)

Weboldal: https://www.facebook.com/justinadamsmaurodurante/

 

 

A zenekar tagjai:

Justin Adams – gitár, ének, ütőhangszerek

Mauro Durante – hegedű, frame dob, ének

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Dark Road Down
  2. Amara Terra Mia
  3. Talassa
  4. Still Moving
  5. Djinn Pulse
  6. Cupa Cupa
  7. Red Earth
  8. Calling Up
  9. Damme La Manu
  10. Volos
  11. Little Moses