Főkép

Uutai: Dope

 

Emlékeim szerint eddig még nem szerepelt a rovatban női sámán. Olyan zenék már voltak, amelyek merítettek vagy kacérkodtak a sámánizmussal, de ténylegesen sámáni gyakorlatokat folytató hölgy még sosem. Uutai Olena a távoli Jakutföldről származik – és az eddig elmondottakon kívül kedveli az elektronikus muzsikát. Legalábbis ezen az albumon jól hallhatóan élvezettel keveri az ősi dallamokat, a dorombot és a különféle elektronikus effekteket, dallamokat, stílusokat.

 

A mellékelt videók visszaadnak valamit abból az egyedi hangulatból, élményből, amit az élő fellépésein megtapasztalhatnak a nézők. Egyszerre vagyunk a természetben, a sámán jurtájában és egy kortárs házibuliban. Ehhez csak át kell engedjük magunkat a sámáni transzcendentális muzsikának (New Hope), ami meglepő módon természetközelinek hat, miközben a képzeletbeli fák között ott vannak az elektronikus hangok. Persze néha elmegy a másik végletbe, és mintha technopartiba csöppennénk (Your Force), lásd harmadik videó. Egyedül azt sajnálom, hogy ezen a lemezen szinte teljesen mellőzi a torokéneklést (White Night), pedig erre is képes.

 

Csak saját szerzeményeit játssza, és a jelek szerint nem szereti a korlátokat, egyaránt otthon érzi magát az állathangok között és az ősi legendák társaságában. Nem idegen tőle a népzene, miként a világ- és az elektronikus zenében is magabiztosan mozog. Viszont mindegy, milyen stílusban játszik, a természettel való harmóniát valahogy mindig ott érzem a zenéjében. Éppen ezért egyszer őt is jó lenne élőben látni.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Solar Flares, New Hope, Fog Dance

2021-ben megjelent album (MARS Records)

Weboldal: https://www.facebook.com/uutai.olena

 

 

 

 

 

Manuela Salinaro: Main Hands

 

Ezt a lemezt elsősorban azoknak ajánlom, akik a különféle dobokat, ütőhangszereket kedvelik, és a ritmust fontosabbnak tartják a dallamnál vagy a szövegnél. Nekik nagy valószínűséggel tetszeni fog az olasz csizma sarkából, Pugliából származó Manuela Salinaro bemutatkozó korongja. A hölgy neve a Kërkim együttes tavalyi lemezéről lehet ismerős, és bizonyos értelemben hasonló elképzeléssel vonult a stúdióba.

 

A Földközi-tenger partjain élő népek zenéjét igyekszik saját képére formálni és vendégségbe hívott muzsikusokkal valami újat létrehozni. Picit meglepődtem, hogy nála is felbukkan az elektronika, mivel pár szerzeményben szintetizátort is használ, miként az elektromos saz is a modern időket idézi.

 

Nekem legjobban az Irene Lungo énekesnővel (Avott') és Redi Hasa csellóssal (Mashrabiya) felvett számok tetszettek, mert úgy gondolom, hogy ezekben sikerült a legjobban összehangolni a ritmust, a dallamot és az elektronikát.  A klipes dal (Acqua) pedig azért, mert Afrikát idézte meg ritmusaival.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Acqua, Avott', Mashrabiya

2021-ben megjelent album (Liburia Records)

Weboldal: https://www.facebook.com/SalinaroManuela/

 

 

 

 

Manika Kaur: EK

 

Modern szikh vallási muzsika hallható Manika Kaur új albumán, és elsőre megfogott a belőle áradó végtelen nyugalom. Teljesen mindegy, hogy lassú vagy gyors számot játszik, a belső béke, a harmónia mindegyikben meghatározó. A hatást, véleményem szerint, elsősorban a hangjával éri el, amiben megvan az a bizonyos szükséges plusz, ami az átlag énekesek fölé emeli. Nehéz megfogalmazni a különlegességét, talán a földöntúli, emelkedett jelzők közelítik meg a legjobban, hallgatás közben végig úgy éreztem, szeretettel néz rám a hangjával. Olyan gyönyörűséges hangok jönnek elő a torkából, mint amennyire meseszép tüze van egy tökéletesre csiszolt gyémántnak.

 

A zene indiai, amivel persze nem mondtam sokat, nagyjából olyan, mintha európainak titulálnék valamit, ami ettől még lehet balkáni rezes vagy skót felföldi dudás. Az ő stílusát kirtannak nevezik, és nyilvánvalóan a szikh vallásból táplálkozik. Nem tartozik ide, de  számára legalább ennyire fontos, hogy a zenéből származó bevételét jótékonysági szervezetnek ajánlja fel, amit a Pandzsábban élő rászorulók támogatására (oktatás, lakás informatika, stb.) hoztak létre.

 

Az album igazi léleksimogató muzsikát tartalmaz, elősegíti hogy a lecsillapított lélek képessé váljon az élet örömeinek befogadására, felfedezésére. Ami egyébként mindig ott van körülöttünk, csak nem foglalkozunk vele. Mindezen túl természetesen a spirituális mondanivaló, a hit, a szeretet és a bölcsesség sem hiányzik a zenéből. Ezt a sokszínűséget erősíti a sokféle hangszer: szaxofon, gitár és cselló képviseli a nyugatot, míg Indiát egy halom különleges helyi zeneszerszám, mint például a sarangi, shehnai és a dilruba.

 

Érdekesnek találom az utolsó számot (Deh Siva), ami, ha jól értettem az énekesnővel készült interjúkat, az egóval szembeni harcról szól, de nem látom értelmét egyes számok kiemelésének, mert ez a lemezt a maga teljességében, egészében érdemes hallgatni.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: az egész lemez

2021-ben megjelent album (Six Degrees Records)

Weboldal: http://manikakaur.com/