Zenék a nagyvilágból – 9Bach: Ar y 9 – világzenéről szubjektíven 240/1.
Írta: Galgóczi Tamás | 2020. 07. 31.
Sajnálatosan ritkán fordul elő velem, hogy olyan koncertfelvételt vehetek a kezembe, amin volt szerencsém részt venni. Az utóbbi két évben például egyáltalán nem történt ilyen esemény, és igazából most sem beszélhetek ilyesmiről, ugyanis nem voltam ott a 9Bach együttes tavalyi turnéján, amit az első lemezük megjelenésének tizedik évfordulójának szenteltek. Ellenben egy évvel korábban ott lehettem a 2018-as első budapesti fellépésükön, amikor a MüPa Fesztiválszínházában szórakoztatták az egybegyűlteket.
Miként az akkori beszámolómból kiderül (részletesen itt), teljesen magával ragadott a zene: „Nekünk mint a keleti pusztákról érkezett népségnek az ilyen, kelta gyökerekkel bíró ének alapban egzotikus (legalább annyira, mint az afrikai ritmusok), de valamiért mégsem idegen, hanem barátságos és meghitt. Ehhez még hozzáadódott a zene, amely átmenetet képez a hagyományos népzene és egy alternatív rockegyüttes produkciója között, amit kiegészítettek pár egyéb hatással. A ritmusszekció, vagyis a dob-basszusgitár kettős folyamatos ismétléseivel nem unalmassá tették a zenét, hanem inkább hipnotikussá, révülőssé, és fura mód – bár ezt lehet, hogy a csak vetített háttér miatt éreztem így – nem önmagába visszatérővé, hanem valahogy mégis előre haladóvá. Érdekesnek találtam, hogy a hárfa szintén alá-mellé szerepet töltött be. Ettől függetlenül az egész szaggatott és töredezett volt, ami remekül ellenpontozta a gördülékenyen suhanó éneket. Ez a kettősség, ez a kontraszt nagyon tetszett, kivált, mert ehhez a muzsikához szerintem pont erre van szükség. A hangulat alapján vélhetően a walesieknek sem volt sok okuk az örömködésre az utóbbi pár évszázad során, és a 9Bach egyébként sem azért jött, hogy táncra perdítsenek vagy felvidítsanak – csupán elvarázsoltak bennünket.”
Az emlék mit sem kopott az elmúlt két év alatt, így amikor tudomást szereztem a koncertalbum megjelenéséről, nem volt kérdés, hogy ezt bizony nekem hallanom kell. Elsősorban az érdekelt, vajon mennyire hat rám a produkció látvány nélkül, ami az élő fellépés meghatározó eleme volt, és hozzájárult az időn kívüli révületemhez. Elvégre a múltkor ez sokat számított: „No meg a háttér, hiszen a háttérben végig walesi tájakat mutattak, többnyire vad és kopár hegyeket, hol behavazva, hol esőtől ázva, tavakkal díszítve, kis túlzással olyan volt, mintha egy utazási iroda természetkedvelőknek szóló rövidfilmjét néznénk, amibe pár, kőfejtőben felvett rész is került. Időről időre figyelmeztetnem kellett magamat, hogy ne a tájat, hanem a zenészeket figyeljem.”
Ez ugyebár most teljesen hiányzott – nagyjából az első szám végéig. Ugyanis ez a muzsika önmagában is képes magával ragadni a hallgatót, Lisa Jên Brown hangja pedig egyszerűen ellenállhatatlan. A korábbiakhoz képest újdonságot jelent Andy Gangadeen dobos jelenléte, mert ő picit másként játszik, mint az elődje, és ettől az egész még jobban szól. Persze az olyan slágerek, mint a „Llyn Du” vagy a „Wedi Torri” minden verzióban kiválóak, és éppen ezért vagyok hálás az együttesnek, hiszen megajándékoztak ezzel a best of koncerttel. A nyolc szám közé minden eddig megjelent stúdióalbumról válogattak, így aki nem elégszik meg a koncerttel, az nekiláthat elemezni a 9Bach fejlődését, mit és hogyan változott tíz év alatt a zenéjük.
Meghallgatásra ajánlott számok: Llyn Du, Yr Olaf, Wedi Torri
2020-ban megjelent album (Real World)
Weboldal: https://www.9bach.com/
A zenekar tagjai:
Andy Gangadeen
Dan Swain
Esyllt Glyn Jones
Lisa Jên Brown
Martin Hoyland
Mirain Haf Roberts
A lemezen elhangzó számok listája:
- Pa Bryd Y Deui Eto?
- Llyn Du
- Anian
- Yr Olaf
- Pontypridd
- Plentyn
- Wedi Torri
- Cyfaddefa