Főkép

Ha a járványhelyzet nem szól közbe, akkor idén októberben újra Budapesten látjuk vendégül a kortárs világzene egyik legnagyobb utazó cirkuszát, mivel a 2020-as Womex a fővárosban kerül megrendezése. Ez talán picit újra ráirányítja a figyelmet kedvenc zenéimre, és legalább annyian lesznek az esti koncerteken, mint öt évvel ezelőtt. Rajtam ne múljon a kellő mértékű kommunikáció, továbbra is igyekszem bemutatni azokat a lemezeket, amelyek véleményem szerint figyelemre érdemesek.

 

A magyar világzenének annyi előnye van a többi stílussal szemben, hogy igazából nem kell világsztárokkal megküzdenie, alanyi jogon értékelik, és ha jónak bizonyul, akkor seperc alatt körbefut a híre a nagyvilágban. Jó példa erre a Besh o droM idei nagylemeze, ami már harmadik hónapja ott vigyorog a wmce.de havi toplistáján, de a Transglobal World Music Chart negyvenes listáján is eltöltött pár hónapot. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy ez szintén Fonó kiadvány.

 

Az előző Besh o droM album kilenc évvel ezelőtt jelent meg (azóta csak egy válogatás és egy EP került a boltokba), így érthető módon még egy sort sem írtam róluk a rovatban, bár a tavalyi klipjüket természetesen láttam (megnézhető a cikk végén), és némileg meglepődtem a rockos alapokon, no meg az alaposan átdolgozott cigánynótán, és a mintegy mellékesen, mégis meghatározóan odahintett balkáni dallamokon. Azt szerintem mindenki döntse el saját maga, hogy mennyire tekinthető politizálónak, véleményt megfogalmazónak a klip, mindenesetre a köztévében egy darabig biztosan nem fogják kiemelt műsoridőben vetíteni, ebben teljesen biztos vagyok.

 

Természetesen az album nem egyetlen számból áll, és figyelembe véve a tagok rendelkezésére álló időt, egy pillanatig sem csodálkozom változatosságán. Alapként persze ott a balkán, a délszláv hagyaték – nem véletlen kezdünk egy instrumentális csocsekkel, amiben a fúvósok viszik a dallamot, és megadják azt az érzést, amit személy szerint a balkáni zenéhez társítok.

 

Az együttes számos erénye közül szerintem az a legfontosabb, hogy a világ különböző részén élnek, és mindenkit más hatások, élmények érnek. Ennek köszönhetően gyakorlatilag beskatulyázhatatlan, amit csinálnak (oké, világzene, hogyne): cigányzene, magyar népzene, hetvenes-nyolcvanas évek rockja keveredik a legnagyobb természetességgel egymással. Nekik pedig ez erőlködés nélkül, teljesen természetesen megy, jól hallható a muzsikusok közötti összhang, egyszóval ezt a lemezt nyugodtan nevezhetem örömzenének és minőségi produkciónak.

 

Kedvenceim közé tartozik a szomorkás „Jamange”, pedig ebben Kaszai Lili visszafogottan énekel, csak annyira jól eltalált a mellé pakolt zene, kezdve Herr Attila basszusfutamaitól, és zárva mondjuk Barcza Gergely kavaljával, hogy azonmód megérinti a hallgató lelkét. Szerencsére szomorkodásra nem nagyon jut idő, azonnal a táncparkett közepére taszigál a „Hilti turbó” és a „Noch dazu”. Ez utóbbi gyakorlatilag azt mutatja meg, miért más, miért több a Besh o droM, mint mondjuk egy átlag délszláv társulat. Az energia, a lelkesedés lehet hasonló, de az az aprólékosság, ahogyan felépítették ezt a számot, ahogyan elhelyezték benne a szólókat, megkomponálták a részeket, az már olyan igényességet jelez, amire én eddig csak nagyon kevés példát láttam még – és ez az állítás érvényes mind a tizenkét kompozícióra! Mindezt úgy csinálták meg, hogy nem az ELP vagy a Floyd kidolgozottsága jut az eszembe rokonként, hanem egy teljesen spontán zene, amit kellő tudású muzsikusok prezentálnak szívből és lélekből (példa erre mondjuk a „Bál”, a maga ska alapjával).

 

Kifejezetten hálás vagyok Kaszai Lili jelenlétéért, az éneke, legyen szó magyar vagy cigány szövegről, kifejezetten élményszámba megy – pedig manapság egyáltalán nem szűkölködünk remek énekesnőkben. Ezzel még nincs vége a dicséretnek, hiszen a CD mellé egy fotókönyvet is kapunk, ami megidézi a Besh o droM koncertek hangulatát, intenzitását.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Jamange, Noch dazu

2020-ben megjelent album (Fonó)

Weboldal: http://beshodrom.hu/

 

 

A zenekar tagjai:

Kaszai Lili – ének

Pettik Ádám – ének, ütőhangszerek

Barcza Gergely – szaxofon, kaval, EWI, klarinét

Herr Attila – basszusgitár

Hámori Máté – gitár

Csurkulya József – cimbalom

Seres Vilmos ­– klarinét, harmonika

Molnár Tamás Gergely – szaxofon

 

Szumper Ákos – dob (tracks 1, 2 ,5 ,8)

Vadász Péter – dob (tracks 4, 10 ,11 ,12)

Somos Péter – dob (track 3)

Mihalik Ábel – dob (track 6)

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Atom Csocsek
  2. Száll a kakukk
  3. Jamange
  4. Hilti turbó
  5. Noch dazu
  6. Vaságy
  7. Pergető
  8. Kusbarra
  9. Hat hét
  10. Bál
  11. Piramange
  12. Kiskert