Főkép

Elismerem, ez nem tekinthető friss megjelenésnek, mivel 2019 januárjában került a boltok polcaira, viszont valamiért hozzám csak most jutott el, és annyira megtetszett, hogy muszáj írnom róla, ajánlanom másoknak. Pedig igazán nem újdonság nincs benne, pusztán tapasztalt és tehetséges muzsikusok olyan zenét játszanak, amit szeretnek, ami közel áll hozzájuk, van mondanivalója, egyszerre modern és mégis a hagyományok egyszerűségével rokon. Ettől kezdve tulajdonképpen lényegtelen, hogy ihletett pillanatban vonultak stúdióba, vagy szükség volt az előző album óta eltelt évekre – a lényeg az itt és most állapoton van.

 

Poetic Trance – hirdeti a cím, magyarra költői transzként fordítom, és ezt vehetem ígéretnek, hiszen Aziz Sahmaoui zenész és költő egy személyben. A szövegek egy részét ő írta, egy része pedig hagyományos gnawa dalokból származik, viszont a zene minden esetben új. Ez így együtt biztosítja a költőiséget, ami egyesek szerint nem hiányozhat az életből. A bookletben szerencsére szerepelnek a dalszövegek, helyenként három nyelven is (arab, angol, francia), így akit érdekel, az eldöntheti, hogy vajon milyen mérvű líraiság jellemzi az albumot.

 

„On a dark night, a light seeps through the dunes.

Its clarity, bright enough to make the moon look pale, beautifies the desert.

Praised be the creator of this wonder, an image of truth

Among the stars, who make their own echo of her song

To the glory of the Goddess Ishtar and this all-pervading joy.”

 

A gnawa Észak-Afrikában, főként Marokkóban népszerű stílus, ami részben vallási dalokra és ritmusokra épül, ötvözve költészettel, tánccal, misztikummal, kiegészítve a Nyugat-Afrikából származó rabszolgák zenéjével, akik a Szaharától délre éltek. A címben említett University of Gnawa nem egy oktatási intézményt takar, hanem azt az együttest, akik hangjegyekkel kiegészítik Aziz Sahmaoui szövegeit. A különféle kultúrkörből érkezett zenészek nemcsak az afrikai ritmusok között érzik otthonosan magukat, hanem a jazz és a rock sem idegen tőlük.

 

Érzésem szerint az egyszerűségre, a letisztultságra törekedtek a stúdióban, aminek eredményeként olyan fülbemászó melódiákat vettek fel, mint a „Janna Ifrikia”, a korábban becitált szövegű „Nouria”, vagy a fájdalmasan szép, a polgárháború áldozataira emlékező „Coquelicots”. Akár jelképesnek is felfogható, ahogyan a „Ganga Sound of Mbirika” című számban a hagyományos gnawa átalakul és átvált rock/blues jammelésbe.

 

Ez a kettősséget egyébként végig érzem a zenében, mintha a muzsikusok keresnék az egyensúlyt Afrika és Európa között – és meg is találják. Pop, rock, reggae békés harmóniában keveredik a n’goni, a guembri és a többi hagyományos afrikai hangszer hozta dallamokkal.

 

Tényleg nem tudom megmondani, mi ragadott meg ebben a muzsikában: a pozitív hangulat, a sokszínűség, a muzsikusok hangszeres virtuozitása (Soudani ya yémma) – egyedül az biztos, jó időnként elindítani az albumot, megnyugtat – miközben picit felpörget és elvarázsol.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Janna Ifrikia, Nouria, Coquelicots

2020-ban megjelent album (Blue Line Productions)

Weboldal: https://www.azizsahmaoui.com

 

 

A zenekar tagjai:

Aziz Sahmaoui ­– ének, gitár, n’goni, guembri, ütőhangszerek

Alune Wade – basszusgitár, ének

Adhi Mirghani – ütőhangszerek, ének

Hervé Samb – gitár, ének

Amen Viana – gitár, ének

Cheikh Diallo – billentyűs hangszerek, kora, ének

Jon Grandcamp – dob, ének

 

Közreműködők:

Cyril Atef – dob

Rime Sahmaoui – ének

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Janna Ifrikia
  2. La Peur - Nogcha
  3. Nouria
  4. Entre Voisins
  5. Ganga Sound of Mbirika
  6. Coquelicots
  7. Soudani ya yémma
  8. Absence
  9. Sotanbi