Főkép

Úgy tűnik az előző lemez óta eltelt időt arra használta fel az észt trió, hogy még fémesebbé varázsolja a zenéjét. Ami nem semmi teljesítmény, hiszen az előző lemezeket is a rockos hangvétel jellemezte. Egyébként még mindig érvényes rájuk amit korábban írtam róluk:

„…a zenei archívumokból előbányásznak nagyon régi felvételeket, főként azokat, amelyekben vagy duda szerepel, vagy énekelnek. Ezeket aztán kétféle módon átdolgozzák. A számomra tetszetősebb verzióban meghagyják az eredeti éneket – ezek többnyire a mi regölésünkhöz hasonló citátumok – és keverik rockos hangzással, amit egy modern dobfelszerelés, egy akusztikus gitár, és duda szolgáltat. A másik változatban az ének nem felvételről megy, hanem a trió mutatja meg, hogy erre is képesek. Esetenként doromb, szaxofon, furulya gazdagítja a hangzást, néha pedig az autentikus dallamot használják fel.”

 

Ennyi bőven elegendő egy emlékezetes és kifejezetten mozgásra ingerlő albumhoz. A szövegeket természetesen a népdalokból kölcsönözték, például a „Pass-pass” eredetileg a fazék felmelegedését, illetve melegének megőrzését hivatott elősegíteni, hogy a víz forrásban maradjon. Ehhez olyan dimanikus zenét írtak, amit egyszerűen képtelenség mozdulatlanul végighallgatni, vagy nézni, hiszen a cikk végén ott látható a hozzá készített klip. Itt hívnám fel a figyelmet a hangzásra – nem tudom mit barkácsoltak a stúdióban, de a vártnál sokkal energikusabb, teltebb, fémesebb a lemez.

 

Jól megkomponál anyagról van szó, ami nem csak féktelen tempójú dalokból, hanem lassabb, ellenállhatatlanul hömpölygő tételekből áll (Vanamees), ami a dudaszóló(!) miatt is emlékezetes. Vagy említhetem a közepes tempójú „Tehke ruumi!”-t ami az újdonsült feleségnek ad jótanácsokat a saját háztartás vezetéséhez. A legszebb az egészben, hogy zenét viszont már a trió írt a szövegekhez, és sikerült egy nagyon modern, egyszerre rockos, fülbemászó, helyenként mégis kísérletezős muzsikát összehozniuk, ami szerintem határozott előrelépés a korábbiakhoz képest.

 

Kedvencem az előbb említett „Pas-Pass”-on kívül a „Miks te ei laula?”, ami nem csak az éneklés hiányát kéri számon, de olyan húzása van, hogy koncerten biztosan mindenki táncra perdül tőle. A romantikusabb hangulat sem hiányzik (Armasta mind), miként most is felvettek egy altatódalt (Siberi unelaul).

 

Mindenkit biztatok a lemez meghallgatására, mert tényleg nagyon jó. Nem véletlenül került fel a különféle világzenei listák mellett az észt slágerlistákra is, gondolom azon a muzsikusok is meglepődtek, hogy volt olyan hét, amikor Dua Lipa és a The Weeknd táraságában találták magukat a képzeletbeli dobogón, mint a lista harmadik helyezettje. De a legnépszerűbb 40 dal közé is több szám felkerült a korongról – vagyis a jelek szerint sikerült az észt fiatalokat is meghódítaniuk.

 

Már csak egy apróság van hátra – igazán eljöhetnének újra hozzánk egy koncert erejéig.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Pass-pass, Miks te ei laula?, Tehke ruumi!, Vanamees

2020-ban megjelent album (Made in Baltics)

Weboldal: https://www.tradattack.ee/

 

 

A zenekar tagjai:

Sandra Vabarna – észt duda, doromb, ének

Jalmar Vabarna – gitár, ének

Tõnu Tubli – dob, ütőhangszerek, harsona, ének

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Rikas sittus - (Rich Man Shat)
  2. Pass-pass
  3. Vanamees - (Old Man)
  4. Tehke ruumi! - (Make Room!)
  5. Saada vihma - (Send Rain)
  6. Miks te ei laula? - (Why Don't You Sing?)
  7. Kus mu süda on... - (Where Is My Heart...)
  8. Armasta mind - (Love Me)
  9. Haned-luiged - (Geese And Swans)
  10. Varesele valu – (Pain To The Crow)
  11. Siberi unelaul - (Siberian Lullaby)