Főkép

A különféle stílusok keresztezésére alapvetően két eljárásrend létezik szerintem. Az egyik, amikor az adott előadó vagy együttes rendelkezik akkora tudással, hogy a különböző zenei formákat ötvözze és így hoz létre valami újat. A másik, amikor két előadó vagy társulat közösen vonul a stúdióba, és miután kialakul közöttük a nélkülözhetetlen egymásra hangolódás, képesek ezt úgy vegyíteni, hogy abból valami izgalmasan érdekes jöjjön létre. Természetesen ez nem mindig sikerül, vagy ha sikerül, nem mindig nyeri el a közönség tetszését. Azt nem tudhatom, milyen fogadtatásban részesül majd a Nani című album, de szerintem sokaknak tetszeni fog.

 

Biztosan megérne pár bekezdést annak a folyamatnak az ismertetése, azoknak a véletlen vagy tudatos találkozásoknak a bemutatása, aminek eredményeként a finn Emmi Kujanpää szólólemeze megjelent. Mert úgy gondolom a bolgár Le Mystère des Voix Bulgares Vocal Academy kórus nélkül ez a lemez biztosan nem így szólna. Márpedig ehhez szükség volt a Dora Hristova kórusvezető és Kujanpää egymásra találására, amikor együtt zenéltek egy korábbi formációban.

 

Ez az album azoknak okoz majd igazi gyönyörűséget, akik a tiszta éneket, az a cappella előadásmódot, vagy a csupán egy-két hangszerrel kísért, de a hangsúlyt a vokális megszólalásra helyező muzsikát kedvelik. A különféle énektechnikák változatos használata már önmagában különlegessé teszi a zenét, engem legjobban a „Nani – A Cry For Mother Goddess” szívhezszóló fohászkodása, sírása fogott meg, letisztultságával, pőreségével, hiszen ebben sincs hangszer, csak Emmi Kujanpää éneke, ami egyébként zökkenőmentesen folytatódik a következő, „Nani” tételben, csak abban már a bolgár kórus is megszólal.

 

Nem csupán imák, fohászok, kesergések kaptak helyet az albumon, ezeken kívül mindenféle hangulat megtalálható, példul a táncolható „Sirkus Savonia” a maga echte balkáni dallamával, ritmusával, a balkáni rezesbandákat idéző trombitajátékával, és az ezzel feleselő Emmi Kujanpää énekével. Csodálatos zene, képekkel, hangulatokkal, érzésekkel, valahol a népzene és a kortárs muzsika határán. Részemről nem foglalkozom tovább a kategorizálással, mert annál sokkal jobban tetszenek a számok, érződik benne az intimitás, és Emmi Kujanpää szenvedélye, lelkesedése, hogy megtalálja a különféle kultúrák közötti kapcsolódási pontokat.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Sirkus Savonia, Nani, Valkean Yön Joiku - Yoik Of A White Night

2020-ban megjelent album (Nordic Notes)

Weboldal: http://www.emmikujanpaa.com/

 

 

A zenekar tagjai:

Emmi Kujanpää – ének, 11 és 40 húros kantele, űtőhangszerek

Le Mystère des Voix Bulgares Vocal Academy:

Dora Hristova (kórusvezető, harangok), Mirela Asenova, Violeta Marinova, Stanislava Bobeva, Elizabet Janeva, Lubomira Pavlova, Maria Krusteva, Polina Paunova, Boryana Vasileva, Maria Georga, Radostina Nikolova, Elichka Krastanova

Eero Grundström – harmonium, ének

Jarkko Niemelä – trombita, ének

Sauli Heikkilä - tuvai torokéneklés, morin khuur

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Ogrejalo Slantse – Vuota Vuota
  2. Nani – A Cry For Mother Goddess
  3. Nani
  4. Celestia
  5. Milenkalle - A Song For Milenka
  6. Milenka
  7. Kuutar - The Goddess Of The Moon
  8. Sirkus Savonia
  9. Laulajan Loitsu – Singer’s Spell
  10. Valkean Yön Joiku - Yoik Of A White Night