Főkép

Szerencsés esetben mindenkinek vannak zenei kedvencei, akiknek munkásságát, koncertjeit kiemelt figyelemmel követi, és már előre tudja, hogy bármit csinál, az neki tetszeni fog. Esetemben sincs ez másként, számos előadó és együttes szerepel a rajongói listámon, így kis túlzással minden hónapra jut egy olyan lemez, ami hetekig kibérli a lejátszómat. A finnek közül Anne-Mari Kivimäki az, aki eddig egyetlen alkalommal sem okozott csalódást, már az első találkozásunk alkalmával – ami a 2015-ös Womexen történt – elvarázsolt személyiségével, zenéjével, hangszerével. Így aztán érthető módon nagyon vártam az új lemez megjelenését, ami végül némi csúszással érkezett meg hozzám.

 

2018-ban befejeződött a Karéliához kapcsolódó projektje, aminek köszönhetően megjelent pár remek album. A projektzárás egyrészt fájó, mert kifejezetten élveztem ezeket a lemezeket, kivált a Puhti duó korongját. Másrészt viszont örvendetes, mert így Anne-Mari Kivimäki tehetségét, kreativitását más téren, akarom mondani tájegységgel kapcsolatban is megvalósíthatja. Az elveszett/elcsatolt országrész után visszatér gyerekkorának helyszínére, a Dél-Finnországban található Häme régióba.

 

Természetesen nem az a célja, hogy szolgai módon előadja szülőföldjének népdalait, sokkal inkább úgy érzem, azok modernizálása, kortárs muzsikává változtatása lebegett a szeme előtt. Az összeválogatott dalok között szomorú és vidám egyaránt megtalálható, no meg szerelem, így kis túlzással elmondható, hogy az egész élet ott van a muzsikában. A zenei sokszínűségre nem lehet panasz, hiszen az a cappella altatódal (Tuu tuu tupakkarulla) jól megfér a halott kedveshez írt levél szomorúságával (Surullinen kirje), és szülőföld szeretetének ünnepélyességével (Hämäläisten mailla). Letisztultság, minimalizmus és improvizáció jellemzi a lemezt, amit helyenként kiegészít némi hipnotikus ismétlés. Ez a három nagyszerű zenész egy olyan világzenei albumot készített, amiben egyszerre van jelen a régmúlt népzenéje, és napjaink muzsikája.

 

A Hämeen lauluja album nincs tele azonnal ható slágerekkel, viszont képes sokadjára is lekötni a hallgatót egyszerűségével, a dalok természetességével. Egy pillanatig sem csodálkoznék azon, ha ez a lemez nyerne pár díjat, akár Finnországban, akár Európában. Valamint az sem lenne rossz, ha egyszer élőben is élvezhetném ezeket a dalokat.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Killiäinen lemmenlintu, Kaarto – Karataan, Surullinen kirje

2019-ben megjelent album (Kihtinäjärvi Records, Nordic Notes)

Weboldal: http://www.annemarikivimaki.fi/

 

 

A zenekar tagjai:

Anne-Mari Kivimäki – notka harmonika, ének, stomp box

Ville Rauhala - nagybőgő

Pekko Käppi – hegedű

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Killiäinen lemmenlintu
  2. Kaarto – Karataan
  3. Hyhkyn tytöt
  4. Ei hauta tää
  5. Birckala 1981
  6. Surullinen kirje
  7. Hämäläisten mailla
  8. Iso juhla

9.-12. Kehtolaulu Suite

Alkusoitto

Kehtolaulu

Saattomarssi

Tuu tuu tupakkarulla