Főkép

Nagyjából két és fél évvel ezelőtt írtam a chilei együttes előző lemezéről, és nem sokon múlt, hogy lemaradtam a tavalyi lemezükről. Szerencsére nem így lett, és kifejezetten örülök, mert a társulat zenéje ha lehet, még tovább gazdagodott, Pascuala Ilabaca hangjába pedig azonmód beleszerettem – már megint. Bársonyos hang, letisztult stílus, mintha kortárs népzenéből lépett volna elém. De ez csak az egyik arca, hiszen bármikor képes arra, hogy átváltson jazzes üzemmódba, amiben legalább ennyire meggyőző és magával ragadó.

 

Továbbra is minden igaz, amit korábban írtam róluk: „A chilei Pascuala Ilabaca szintén kapcsolódik Indiához, mivel az énekesnő két évig itt folytatott zenei tanulmányokat. Ez azonban csak részben ad magyarázatot a zenéjére, amelyre gyakorlatilag a sokszínű vagy a sokféle a legpontosabb meghatározás. Népzene, cumbia, bolero, jazz, rock, indiai elemek, pop – hamarjában ennyi jut eszembe, de biztosan kihagytam valamit a felsorolásból…”

 

Művészi hitvallásuk szerint: „…olyan zenét alkotunk, amely a latin-amerikai folklórból származik, a jazz és az indiai zene ritmusára és dallamaira támaszkodik, és a világ kisebbségi és őslakos kultúráira utal.”

 

Az album címe alapján (El Mito de la Pergola) úgy gondolom dalszerzés közben az lehetett a vezérelvük, hogy megmutassanak valamit abból a szerepből, amit a kisebb közösségek (például falvak) életében a zenészek, illetve a zene betöltött. Ennek szellemében készült a CD borítóképe, ahol a nagyvárosi, vagy csak az emberi életre nem igazán alkalmas környezetben látunk egy pergolát, egy szabad térség közepén álló fedett pavilont, ami alatt tartózkodnak a zenészek, és a muzsikájuk nem csak színt visz a környezetbe, hanem egyenesen abból fakad az életet – legalábbis így értelmezem a képet, az viszont biztos, hogy jól szimbolizálja a zene fontosságát a városi ember számára.

 

Persze a vidéki összejöveteleken többnyire táncoltak az emberek, így érthető módon a lemez dalai elsősorban a táncoslábúaknak kedveznek. Azért az együttes szerzeményei sokkal összetettebbek a népdaloknál, elég csak meghallgatni az „Yma”, jazzes énekét és a hangszerelést, amely a kakofóniától a közös improvizációig terjed. Indiát legjobban a „Manikarnica” című számban érzem, bámulatos, mi mindenre képes Pascuala Ilabaca a hangjával.

 

A lemez slágere – már ha esetükben egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről – egyértelműen az első „El baile del Koyyaruna” című nóta. Ezt azoknak írták, akik kénytelenek elhagyni a családjukat, és otthonuktól távol kényszerülnek munkát vállalni. A szöveg arra emlékeztet, hogy földrajzi távolság dacára a hagyományok és a mítoszok az emberrel maradnak. Ehhez készült egy mozgalmas klip (lásd a cikk végén), ahol egy munkába igyekvő kecsua bányászt kap színpompás kíséretet. Ez egyfajta karneváli szertartásnak is felfogható, akit érdekel biztosan talál a világhálón leírást ennek mibenlétéről.

 

Egyébként hallgatás közben úgy éreztem, Pascuala Ilabaca és társai zenei körutazásra invitáltak, amibe egyaránt beletartozik az Andok népzenéje, a jazz, a pop és a kevésbé ismert hangszerek. Természetesen nem múltidézés a cél, inkább olyan modernizálás, ami megtartja, felhasználja a régit, csak ezzel együtt modernizálja, keresztezi a mai stílusokkal.

 

Engem meggyőztek arról, hogy az emberek és a zene (illetve tágabb értelemben a művészet) legyen a társadalom alapja, a politika, a nagyvállalatok, ésatöbbi helyett. Azt persze nem tudom miként csináljuk, de lassan időszerű lesz nekilátni. Nálunk itt a téren zenepavilon már van, csak az emberek és a zenészek hiányoznak belőle.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Yma, El baile del Koyyaruna, Manikarnica

2018-ban megjelent album (Petit Indie)

Weboldal: http://pascualailabaca.com/

 

 

A zenekar tagjai:

Pascuala Ilabaca – ének, harmonika, zongora

Juan Núñez – gitár

Christian Chiang – bendzsó

Jaime Frez – dob

Miguel Razzouk – szaxofon, klarinét

 

Közreműködők:

Freddy Torrealba – charango

Alex Johnson – quena

Francisca Vilches – harsona

Nano Stern

Newen Afrobeat

Fabiola Harper

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. El baile del Koyyaruna – ft. Freddy Torrealba
  2. Son de la vida – ft. Fabiola Harper
  3. Te traigo flores
  4. Yma
  5. Manikarnica
  6. De amigo tuve un Demonio
  7. Usted – ft. Fabiola Harper
  8. Herencia de hielo – ft. Nano Sternh
  9. Un Ángel
  10. Para cantar bajo un ventana