Főkép

Szeretem az indiai zenét, azon belül elsősorban Pandzsáb és Rádzsasztán az a térség, ami igazán közel áll hozzám. Előbbi a bhangrának köszönhetően, ez utóbbi pedig az olyan rézfúvós csoportok miatt, mint például a Jaipur Kawa Brass Band. Rádzsasztán egyébként ismert még az uralkodóiról, a maharadzsákról. Az ő igazi hatalmuk a brit gyarmatosítással vált névlegessé, és az így keletkezett űrt, utazással, valamint a kultúra patronálásával töltötték ki.

 

Ezt az időt, jobban mondva ennek a korszaknak a zenéjét igyekszik megőrizni és bemutatni a nagyvilágnak Rahis Bharti, a The Dhoad Gypsies of Rajasthan együttes művészeti vezetője, akinek ősei udvari muzsikusok voltak, vagyis első kézből ismeri a hagyományos dallamokat. Ugyanilyen fontosnak tartja a romák zenei örökségét, akik több mint ezer évvel ezelőtt hagyták el Indiát.

 

Ennyi bevezetés után gondolom senki sem csodálkozik azon, hogy az együttes zenéje bőven tartalmaz „hagyományos” indiai rágákat, valamint roma, szúfi és muszlim elemeket. Bőviben vagyunk az érzelmeknek, a három tabla biztosítja a helyenként követhetetlennek tűnő ritmusszekciót, és mivel kifinomult muzsikáról van szó, az összetettség sem hiányzik a dicsérő jelzők közül. Ez a lemez gyakorlatilag egy kísérlet a hajdanvolt maharadzsa udvarok zenéjének, hangulatának megidézésére. Van itt születés (Sona ra button Banna), esküvő (Dhanra Saheba ji), évszakváltás (Janwariyo) – hogy csak pár, konkrét eseményhez tartozó számot említsek.

 

Amrat Hussain, aki szerintem a legjobb tabla zenész a csoportban, egy interjúban a következőképpen nyilatkozott: „A művészet és a zene olyan, mint a parfümök, amelyek nem különböztetik meg az emberek különböző típusait. Minden ember vonzza a csodálatos szagokat, és szükség van rájuk a lelki egészséghez.” Ehhez úgy vélem felesleges bármit hozzátenni.

 

Bár nem hiszem, hogy a mostani műsorukkal eljutnak hazánkba, a szerencsések már láthatták őket, hiszen évekkel ezelőtt két ízben felléptek a Szigeten. Egyébként meg a látvány nélkül (tánc és mutatványosok) egészen más élményt nyújt ez a zene, mivel nincs, ami elvonja a figyelmet, és így az teljes gazdagságában megmutatkozik. Nekem legjobban Sanjay Khan éneke (és harmónium játéka) valamint a mindenhol jelenlévő tabla tetszett. Azért a „Tabla Solo” című számot csak a haladóknak javaslom meghallgatásra.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Begha ghara ayo, Janwariyo, Sona ra button banna

2019-ben megjelent album (ARC Music)

Az együttes weboldala: https://www.dhoad.com/

 

 

A zenekar tagjai:

Sanjay Khan – ének, harmónium, kartal

Moinuddin Khan – kórus

Ustad Sabri Khan – sarangi

Ustad Lyikat Ali Khan – sarangi

Bilal Khan – kórus, kartal

Yakub Khan – dholak

Amrat Hussain – tabla

Teepu Khan – tabla

Rahis Bharti – tabla

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Sona ra button banna (The Prince is Born)
  2. Breathing Under the Water
  3. Janwariyo (Romantic Peacock)
  4. Dhanra Saheba ji (Dream Wedding)
  5. Lullaby
  6. Nagar bêle (Never Let You Go)
  7. Royal Dance of Rajasthan Ghoomar
  8. Badila leta (Bring My Love)
  9. Tabla Solo
  10. Begha ghara ayo (Maharani Longing for Maharaja)