Főkép

A harmincas éveinek közepén járó Johann Sebastian Bach hat olyan szvitet komponált, amelyek példa nélküliek voltak a maguk idejében, az 1700-as évek második évtizedében. Mindegyik szóló darab azonos szerkezetű, más-más hangnemben íródott variáció egy meghatározatlan hangszerre, hangszerekre. Alapvetően a műveket csellón szokás feldolgozni, de a most elkészült és feljátszott brácsa átirataik nem jelentenek egy óriási ugrást: egy oktávval magasabban szólalnak meg az egyes tételek.

 

Kim Kashkashian mesteri feldolgozásában mind a hangzás, mind a tempóválasztás rendkívül izgalmas. Alapvetően a megszokottnál lassabban szólalnak meg az egyes kompozíciók és az eltérő hanszeres vonóhasználatnak köszönhetően fényesebben, csillogóbb ívek tereiben halljuk a jól ismert dallamokat. El kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy ebben a formában igazán élvezni tudjuk az oly sok variációban kedvelt és szeretett jobbnál jobb feldolgozások után – egy ideig William Butt előadása volt előtérben, amíg nemrégiben meg nem jelent Thomas Demenga zseniális feldolgozása. Utóbbi historikus hangszeres játéka és vonóhasználata egészen lehengerlő.

 

Négy-öt hallgatás után viszont egészen beszippant ez a brácsára hangszerelt előadás és mint egy izgalmas és érvényes értelmezés helyezkedik el az eddigi cselló feldolgozások mellett. Kashkashian mindennapjaiban jól hallhatóan Bach muzsikájának a bűvöletében éli életét, ahogyan ez már korábbi lemezein is kitapintható volt. Keith Jarrett-tel például csak barátságból jártak össze Bach szonátákat játszani, mindaddig amíg annyira össze nem értek, hogy egy album formájában is rögzítsék egyik találkozásukat.

 

Bach-hoz kapcsolódó viszonyát Kashkashian így jellemzi: „Bach-hal együttélni olyan, mint egy igaz és hű társsal, aki türelmesen jelzi könyörtelen és áttatsző reflexióiban, ha meghiúsulna a zenéjével kapcsolatos elképzelésem, de ezzel egyidőben, minden körülmények között mégis a legmélyebb kényelemérzetet nyújtja. A zenéjével kapcsolatos munka egy modell, egy iránytű az élet minden nehézségeiben és örömeiben – minden este egy nehezen megszerzett megértést hoz el, hogy minden reggel mégis belássam, a tegnapiból még mindig hiányzott egy réteg a szükséges egyensúlyhoz. Akár a Minotaurusz labirintusán át, akár Chartres ösvényein keresztül, Bach mindig új belátásokhoz vezet el, ahogyan közeledünk ahhoz a misztikus és csodálatos metszésponthoz, ahol a technika és a művészet eggyé válik, ahol a szándék mentes a vágyaktól, ahol az energiák, a rezonancia és a tér kitapinthatatlan minőségei egy konkrét építményt teremtenek, a hang univerzális otthonát.”

 

A magas minőségű kiadvány kísérőfüzete számtalan meglepetést tartalmaz azoknak, akik szeretnének ennek a kiadványnak a segítségével, Kim Kashkashianhoz hasonlóan, Bach-hoz közelebb kerülni.

 

Előadó:

Kim Kashkashian – brácsa

 

Elhangzó szerzemények: 

Johann Sebastian Bach, Six Suites for Viola Solo, BWV 1007-1012