Főkép

Néha jó kilépni a komfortzónámból (amely főleg regények és az utóbbi két évben mesekönyvek), és valami mást olvasni. Gondoltam, itt az idő egy kicsit merészebb dolgot bevállalni, így esett a választásom a Lazi Kiadó újonnan induló könyvsorozatának első darabjára, A szabadság filozófiájára. Sokáig tartott, nehezen birkóztam meg vele, de megérte.

 

Rudolf Steiner neve fogalom, az antropozófia megalkotója. Osztrák polihisztor, író, a művészetekben jártas ember, aki több misztériumdrámát is írt, de maradtak a hagyatékában tervrajzok, festmények is. Emellett pedig a 19-20. század legnagyobb hatású gondolkodója, aki a világnézetével iskolát teremtett. A Waldorf-pedagógia napjainkban egyre népszerűbb, és elismertebb módszer, szinte mindenki találkozott vele így vagy úgy. Mi éppen érintettek vagyunk benne, szóval testközelből tudom az eredményét figyelni – talán ezért is lettem kíváncsi a pedagógia hátterére, amelynek az alapja ez a könyv.

 

Az antropozófia fordítása az ember bölcsessége, ami tulajdonképpen egy megismerésen alapuló, tudományos módszerekkel levezetett világnézet. Egy olyan tanítás, ami próbálja a Kelet és a Nyugat filozófiáját egyesíteni. Ebben a körülbelül 200 oldalban bontja ki Rudolf Steiner a saját világnézetét és igyekszik emberi fogyasztásra alkalmassá tenni. Előveszi a klasszikusokat (Schelling, Goethe, Kant), az ő tanításaikon, írásaikon keresztül magyarázza meg a szabadság, a fejlődés vagy az individualitás fogalmát. De szó van ebben a kötetben a közösségről, és annak az erejéről, átélésről, megfigyelésről, érzetekről. Csupa elgondolkodtató élethelyzetről, amelyek révén képesek lehetünk másként szemlélni a környezetünket, és benne saját magunkat is. Munkásságával olyan lehetőséget kínál, amellyel számos társadalmi problémát, egyenlőtlenséget fel lehetne számolni. Jóval meghaladta a korát, több területen is maradandót alkotott, például a mezőgazdaságban, a kémiában vagy a közgazdaságtanban. Az elméletei máig érvényesek, és a Waldorf-pedagógia terjeszkedésével a jövőben még nagyobb jelentősége lehet a tanításainak.

 

Aki kézbe veszi A szabadság filozófiáját, az készüljön fel egy nagyon alapos, tudományos, szerteágazó gondolatokat tartalmazó, néhol száraz szövegre. Nem baj, ha van egy kis filozófiai jártassága az olvasónak, de annyira olvasmányosak és magyarázók a leírások, hogy ha nincs, akkor is lehet vele haladni. Ez az a könyv, amit nem érdemes, és szerintem nem is lehet egy szuszra kiolvasni, hanem apránként, sokszor félretéve és elgondolkodva a leírtakon. A nyelvezete tudományos, sallangoktól mentes, nagy odafigyelést igényel minden egyes szó. Rudolf Steiner annyira sokoldalú személyiség volt, hogy nehéz egy adott csoportnak ajánlani a könyvét, hiszem, hogy mindenki találhat benne olyan gondolatot, amelyet be tud építeni az életébe, és ami által fejlődhet – akár a szakterületén, akár a gondolkodásmódjában.