Főkép

Valószínűleg a szuper cuki borítója miatt akadt meg a szemem a Winston – Kandúr titkos küldetésben című köteten. Bár nem én vagyok a célcsoport, mégis kíváncsi lettem rá, ezért elolvastam, írtam is róla szépeket. Nemrég fedeztem fel, hogy azóta a folytatás is megjelent, a Kira-Winston páros megint bevetésre kész. A külcsín ugyanaz: aranyos, cicás grafikák, élénk színű fedlap, összességében jó kézbe venni a Winston – Szimatol a macskabandát.

 

Az előző kötetben megismert gyerekek és macskák ismét felbukkannak, és persze megint egy bűntény kellős közepébe csöppennek. Emiliát, Kira egyik osztálytársát elrabolják és váltságdíjat követelnek a szülőktől. A rendőrség nem talál olyan nyomot, amelyen elindulhatnának, így a jól összeszokott nyomozóbanda – kiegészülve még néhány cicával – kezdi meg az ügy felderítését. A baráti körhöz, melyet Kira, két osztálytársa és Winston macska alkot, most csatlakozik a hátsó udvarból Odett, Karamell és Spicc cica is. Hajmeresztő kalandokon át és komoly, következetes megfigyelésen keresztül jutnak el a gyanúsítotthoz. Ám ameddig nincs elegendő bizonyítékuk, nem fordulhatnak a rendőrséghez. A váltságdíj átadásának ideje pedig vészesen közeleg...

 

Ahelyett, hogy a felnőttek segítségét kérnék, megint önerőből próbálják megoldani a helyzetet, ám egy véletlen folytán mégis kapnak támogatást. Ráadásul pont attól, akitől a legkevésbé várnánk. Így együtt pedig tényleg minden akadályt le tudnak győzni, ha mindenki hozzátesz picit a nyomozáshoz, nincs olyan ügy, amit ne tudnának együtt felderíteni. Bár Kira és Winston már nem látnak bele egymás gondolataiba, ha nehézkesen is, de valamennyire tudnak egymással kommunikálni. Így egyetlen apró kis nyom sem kerülheti el a figyelmüket.

 

A történet feszes, nincsenek benne felesleges mellékszálak, amelyek elvinnék a figyelmet a cselekményről. A szerző pont úgy csepegteti az információkat, hogy végig fenntartsa az olvasó figyelmét, egyszerűen letehetetlen emiatt a könyv. Mindig jön egy új nyom, egy új gyanúsított, egy új kis pici részlet, amely más megvilágításba helyezi az addig kiderített dolgokat. Az utolsó pillanatig kérdéses, hogy meg tudják-e oldani együtt a rejtélyt. A fordítás igazán fiatalos lett, megszólítja a kiskamaszokat, az ő nyelvükön meséli el az eseményeket. A karakterek élethűek, kedvesek és szerethetők. Ráadásul a tanulság sem marad el: ha igazán nagy a baj, akkor előfordulhat, hogy pont onnan érkezik a segítség, ahonnan nem számítunk rá.

 

A kiadó tízéveseknek ajánlja a kötetet, én is így gondolom, hogy felsősöknek és gyermeklelkű felnőtteknek kitűnő választás. Az már csak hab a tortán, hogy már a harmadik kötet is kapható néhány hete a boltokban, a szuper csapat újra akcióba lendül. Én már nagyon várom, hogy megtudjam, mi lesz a két-és négylábú különleges különítménnyel.