Főkép

Van Magyarországnak egy ókortörténésze, aki nemcsak nemzetközi elismertséggel rendelkezik, s nemcsak mintegy kétszáz cikk és tanulmány szerzője, de a tudománynépszerűsítés terén is fáradhatatlan. Kertész István, az MTA doktora eddig több mint harminc érdekfeszítő könyvet szentelt az ókortörténelem különböző témáinak. Kötetei, mint a Hannibal, az Ez történt Hellászban, a Botrányok az ókorban, a Nagy Sándor hadinépe vagy az Ez történt Marathónnál egyszerre könnyű, kellemes, sőt, sokszor szellemes olvasmányok és szakszerű történelmi kalandozások, melyek mindig a legújabb kutatások eredményeire, sőt, nem egyszer a szerző saját filológiai vagy eseménytörténeti nyomozásának bizonyítékaira épülnek. Bennük (újra) megkedvelhetjük az ókori irodalmat és történetírást is. Segítségükkel megismerhetővé, sőt, megszerethetővé válik egy nagyon távoli kor: az antikvitás.

 

Úgy tűnik, két éve a szerző a Kossuth Kiadót kérte fel gazdag életműve gondozására. A 2013-ban megjelent Botrányok az ókorban című érdekfeszítő történelmi kalandozás után most újabb könyvét adták ki új címen, átdolgozva, jól olvasható, nagy példányszámú kiadásban. A Regélő Róma Kertész István 1995-ben elrejtve, kis kiadó jóvoltából a boltokba került Római regék című kötetének átdolgozása és felújítása. Nagyon örülök, hogy megjelent: úgy gondolom, nagyon kellett a magyar könyvkiadásnak ez a munka.

 

Ha ugyanis az ember római mítoszokat és regéket akar olvasni, látszólag sok-sok könyvet talál a könyvpiacon. Ám ha azt szeretnénk, hogy iskolások és felnőttek számára is érthető, szép magyar nyelven megírt, forrásaihoz viszont nagyon hűséges mondafeldolgozásokat vehessünk kézbe, kiderül, hogy mindössze két ilyen van... A Móra Kiadó fáradhatatlanul adja ki új és új kiadásokban az 1960 óta szinte változatlan szövegű, Trencsényi-Waldapfel Imre szerkesztette Római regék és mondákat, amelyben Boronkay Iván feldolgozásai olvashatók: ez megbízható merítés, ám szövegében, nyelvében kissé avítt. Ráadásul nemzedékek könyvespolcán megtalálható, immár több mint ötven éve. A Merényi Kiadó többször is megjelentette egy bizonyos Tihanyi István Római regék című könyvét, ám fontos tudni, hogy az a könyv Nemere István munkája, amely később az Anno Kiadónál saját neve alatt is megjelent, s szerintem lényegében nem más, mint a Boronkay-könyv „szabad átírása”, tehát semmiképpen sem tekinthető valódi forrásműnek.

 

Látható tehát, hogy gyakorlatilag ötven év alatt két római mondagyűjteményt termelt ki a magyar irodalom, s ezek közül a friss és új Kertész István jelen könyve. Egy teljesen saját válogatás, amelyben új alakban jelennek meg a hősök, akikről nemzedékek hosszú sora még tanult az iskolában. Romulus és Remus, a Rómát alapító testvérek, Aeneas, aki Trójából menekült a latinok földjére, a Horatiusok, akik örök esküre nyújtják kezüket a francia David festményén, Horatius Cocles, aki a hidat védte, az erényes Lucretia, Mucius Scaevola leégetett fél kezével, a makacs, igazi római Coriolanus, akinek Shakespeare is szentelt egy tragédiát, Brutus, a rettenthetetlen, a köztársaság védelmezője… Olyan alakok, akiket még ma is emlegetünk a mindennapokban, s akik visszatérő alakok a száz évnél régebbi magyar irodalomban. Sőt, néha meglepetés is érheti ismerőiket: Horatius Coclesről például minden mozinéző hallott, aki megnézte a Tom Cruise főszereplésével 2013-ban bemutatott sci-fit, a Feledést. A könyvben most elolvasható az „eredeti történet”.

 

Sőt, ennél többet kapunk. Először is azért, mert az egyes regéket és mondákat a szerzőtől megszokott ízes, modern, a régi időket mégis megidéző, aprólékos nyelven olvashatjuk, megfűszerezve klasszikus idézetekkel. Másodszor pedig azért, mert jól elválasztva a történetek főszövegétől, az egyes eseményekhez történelmi kommentárokat is találhatunk. Vagyis akit az érdekel, mi is igaz ebből a sok szép történetből, szintén választ találhat a kérdéseire.

 

A kötet ajánlható (közép)iskolásoknak, akiket érdekel a történelem, a szórakozásra vágyó felnőtteknek, akik szeretnének felidézni valamit a római regék közül, de nem akarják ezért az antik auktorokat kézbe venni, sőt, mindazok örülhetnek neki, akik szívesen olvasnak szép nyelven megírt, klasszikus történeteket. Ideje volt, hogy megjelenjen!