Főkép

Tigran Hamasyan (zongora) legújabb korongja a Jereváni Állami Kamarakórussal, Harutyun Topikyan vezényletével lenyűgöző alkotás. Tigran új zenei kalandja az 5. századtól egészen a 20. századig terjedő örmény egyházi zenei repertoárban mártózik meg. Hamasyan újraértelmezéseinek eredménye az egyik legintimebb, legnemesebb muzsika, amelyet valaha hallhattunk. Az egész album a hallgatóknak voltaképpen egy nagy ugrás az ismeretlenbe, amelyet egy visszafogott, mégis Hamasyan jegyeivel teletűzdelt szóló zongora darab vezet be, hogy ezt követően a himnuszokon és sharakanokon, azaz örmény egyházi énekeken keresztül hajózzunk el egy számunkra eddig teljesen érintetlen zenei világba.

 

Egyetlen darabot leszámítva (Patriarchal Ode) mindegyik kompozíció szövegének nyelve a garbar, amelyet klasszikus örménynek is hívnak, és amely a legősibb  formája ennek a nyelvnek. Az örmény származású, de Los Angelesben befutott Hamasyan Komitas Vardapet és Makar Yekmalyan munkáit kívánta folytatni, akik egyrészt maguk is művelték a szakrális és népi zenét, másrészt pedig az ősök előtt tisztelegve már a huszadik század elején azokban a régi templomokban és kolostorokban adták elő korábbi szerzők szent himnuszait és énekeit, ahol a korábbi kompozíciók megszülettek. Ezt a hagyományt még időt állóbban konzerválandó, a voltaképpen már 2015 márciusától szerte a világban, több mint száz templomban bemutatandó előadásokat filmre veszik, hogy 2016-ban egy válogatás jelenhessen meg ezekből a dokumentumokból. Hamasyan nem csak az elődöknek, de a történetileg fontos helyszíneknek is adózik, például Vaspurakan török provinciájában. Az egykor ezen a helyen működő, a középkor legjelentősebb örmény szerzetesi komplexusában – amely kiváló iskolájáról volt ismert – élt Grigor Narekatsi (c. 951-1003, akitől a Havoun Havoun kompozíció került feldolgozásra az albumon). A kolostor azonban 1915-ben kiürült és 1951-ben lerombolták. Ma egy mecset áll a helyén, ahol Hamasyan a Resurrection Song című Narekatsi szerzeményt fogja előadni, minden bizonnyal a megbékélés jegyében.

 

A kevésbé ismert darabokon túl két híres ének is helyet kapott az albumon: Ov Zarmanali, Grigor Pahlavuni művét a víz megszentelésekor szokás bemutatni és dallamvilága a kilikiai énekeket idézi. A gazdag és telt, erőteljes férfikórusnak a női énekesek nyújtanak finom és lágy kontrasztot, hogy az időnként szóló zongorába hajló, majd a kórussal ismét felerősödő hangkép egy női szólamban oldódjon fel. Ez a legmonumentálisabb, de egyben talán a leginkább lenyűgöző muzsika is a korongon. A másik ismert darab, a már említett Patriarchal Ode – Komitastól –, amelynek szövegét pedig állítólag Hovhannes Tumanyan, Örményország nemzeti költője szerezte, és Komitas a konstantinápolyi pátriárkának, Mkrtich Khrimiannak ajánlotta. (Forrás: http://www.luysiluso.com/index.html)

 

Kihagyhatatlan album, Hamasyan váratlan fordulata, aki nemcsak korunk egyik legújabb jazz-tüneményének, hanem roppant vizionáriusnak is bizonyul, aki végtelennek tűnő mélységekbe veti magát, hogy egy egész hagyományt új formába öntvén szülessen maga is újjá.

 

Előadók:

Tigran Hamasyan – zongora, preparált zongora

Jereváni Állami Kamarakórus

Harutyun Topikyan – karmester

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Ov Zarmanali (1)

2. Ankanim araji Qo

3. Ov Zarmanali (2)

4. Hayrapetakan Maghterg (1)

5. Bazum en Qo gtutyunqd

6. Nor Tasghik

7. Hayrapetakan Maghterg (2)

8. Hayrapetakan Maghterg (3)

9. Havoun Havoun

10. Voghormea indz Astvats

11. Sirt im Sasani (1)

12. Surb Astvats

13. Sirt im Sasani (2)

14. Orhnyal e Astvats