Főkép

Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét

 

Szerelem és háború egy legendás magyar család történetében

Szegedy-Maszák Marianne szülei megtapasztalták, hányszor lehet egy család szívét összetörni. A 20. század történelme során a Szegedy-Maszák család álmai és élete újra és újra darabjaira hullott.

 

A szerző egy rendkívüli diplomata és egy kivételes asszony lánya. Szülei, Hanna és Aladár Budapesten találkoztak és szerettek egymásba 1940-ben. Aladár pályája felfelé ívelt a Külügyminisztériumban – harcos antifasisztaként éppen tárgyalásokat folytatott a Szövetségesekkel, amikor letartóztatták, és Dachauba deportálták. Hanna Weiss Manfréd, a híres csepeli Weiss Manfréd-művek alapítójának unokájaként sokáig élvezhette az asszimilálódott zsidó iparbáró családjának fényűző, nyugalmas életét, amíg az országban egyre erősödő antiszemitizmus, majd a német megszállás halálos veszélybe nem sodorta őt és egész rokonságát. A család végül egy Heinrich Himmlerrel kötött titkos alkunak köszönhetően menekült meg, amelynek értelmében vállalatbirodalmukért és minden vagyonukért cserébe szabadon távozhattak a semleges Portugáliába. Hanna és Aladár két évig semmit nem tudtak egymásról, szerelmük mégis kiállta az idő és a történelem próbáját. Végül a háború lezárulta után, 1945-ben házasodtak össze Budapesten, ahonnan rögtön tovább is indultak Washingtonba, ahol Aladár Magyarország megbízott követeként igyekezett minél előnyösebb kapcsolatokat kialakítani az új magyar vezetés és az Egyesült Államok között. Ám amikor Magyarországon egy rövid, reményteljes időszak után valósággá vált a kommunista hatalomátvétel rémképe, Aladár önként lemondott tisztségéről, és emigránsként az Államokban maradt a feleségével.

 

Leányuk, Szegedy-Maszák Marianne a szülei által írt leveleken, memoárokon és családi emlékein keresztül meséli el a történetüket, amely szétválaszthatatlanul összefonódott Magyarország és Európa történelmével.

 

 

 

Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége

 

Etess és szeress!

 

Bíró Zsófia regénye egy reménytelenül beteljesült szerelem története. Egy megszállott séf feleségének gasztrokiáltványba oltott vallomása a hús gyönyöreiről és kínjáról, az evés és az etetés szentségéről és arról, hogyan lehet egy étterem, egy konyha pokol és menny egyszerre.

 

Az első kötetes Bíró Zsófia A boldog hentes felesége című kisregénye egyfelől a voltaképpen dicséretes, ám mégiscsak – ennek minden pozitív és negatív vonatkozásával együtt – divatos kortárs gasztronómiai hullám (ön)ironikus-szatirikus helyzetjelentése, másfelől az evés mint az egyik legősibb hajtóerő, valamint a központi élelmiszerek (kenyér, vaj, rántott hús, krumpli, hagyma, bor) egyszerre antropomorf, egyszerre bohó filozófiája. 

 

 

 

 

 

 

Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

 

Avagy hagyjuk a szexualitást a hanyatló kapitalizmus ópiumának?

 

"Délegyházi nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból." (Tóth Eszter Zsófia)

 

 

 

 

 

 

Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben

 

A Mithras a világ leghatalmasabb, ember alkotta űrhajója. Azzal a küldetéssel indul útnak a csillagközi térben, hogy száznegyvenezer utasával egy új bolygóra menekítse az emberi fajt. Ám a sok évtizedes utazás során a hajó gépházában életre kel egy titokzatos szörnyeteg, melynek éhségét minden hónapban csak gyermekáldozattal lehet csillapítani.

 

Nathan Evans, a Mithras orvosgenetikusa vezeti a laboratóriumot, ahol az áldozatra szánt klóngyermekeket előállítják. Évek óta dolgozik a legteljesebb elszigeteltségben. Munkája lassan tönkreteszi minden emberi kapcsolatát. Amikor pedig az egyik klón a megszokottól eltérő módon kezd fejlődni, az egész űrhajó, sőt talán az egész emberiség sorsa veszélybe kerül...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

J. M. Coetzee: Jézus gyermekkora

 

Egy férfi és egy ötéves fiú óceánokon átkelve új hazába ér. Átmenetileg egy sivatagi táborban helyezik el őket, ahol a Simón és David nevet kapják, majd elindulnak Novilla áttelepülési központjába, hogy megkezdjék új életüket ebben az új, ismeretlen országban. Simón dolgozni kezd egy gabonakikötőben. A munka szokatlan és nehéz, de dokkmunkás társaival – akik pihenőidejükben filozófiai eszmecserét folytatnak a munka méltóságáról – hamar összebarátkozik. Lakást, ételt és minden szükséges holmit biztosít maguknak, majd hozzálát, hogy teljesítse valódi feladatát: felkutassa a különleges kisfiú édesanyját...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

 

A fekete humor nagymesterének teljes életműve kerül az olvasók elé a Helikon Kiadó új sorozatában. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus.

 

Képzeljék: Kurt Vonnegut megírta a világirodalom egyik legnagyszerűbb háborúellenes regényét. Főhőse, Billy Pilgrim elszabadul az időben, és zsiráfok meg gyakorlózubbonyos csecsemők, bombák meg ellopott teáskannák társaságában nézi, amint halál és művészet járja szolgálati keringőjét, most, a múltban és mindig, a Földön és a Tralfamador bolygón. Hozzá madarak csicsergik: Nyitni-kék.

Így megy ez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

 

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe.

 

Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: a világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Márai Sándor: Béke Ithakában

 

A nagy utazó, Odysseus történetének Homérosz-féle befejezése, a hazatérés öreguras megbékélése valamiképpen mindig is a történet továbbszövésére sarkallta az embereket. Talán ezért is van, hogy alakja számtalan művészeti ág számtalan alkotásában él tovább, és hogy tengernyi olyan mű született, amely az eredeti befejezést átírva-elhagyva tovább folytatja a Nagy Csavargó kalandos életét. Ezek közé tartozik a 20. századi hontalan, Márai Sándor regénye is, amely a címben jelzett otthoni békét egészen más színben láttatja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Márai Sándor: San Gennaro vére

 

A nápolyi kisemberek – halászok, cipészek, vendéglősök – színes, kedélyes életét némileg megváltoztatja, hogy az 1940-es évek végén valahonnan Kelet-Európából menekültek érkeznek ide, köztük egy titokzatos pár, a "szellem embere" és élettársa. A férfi végül öngyilkos lesz, s e tettének okait kutatják a pap, a rendőr, a hatóság képviselői. A regényben, mely valójában rejtett önvallomás, Márai arról szól, miért is érezte úgy, hogy el kell hagynia hazáját, vállalnia kell az önkéntes száműzetést, bármilyen keserű is az. E vallomás során érdekes képet rajzol a korabeli Magyarországról éppúgy, mint Nyugat-Európáról, az emigráns létről, befogadásról és kirekesztettségről, pártok és eszmerendszerek természetrajzáról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bagdy Emőke – Kövi Zsuzsanna – Mirnics Zsuzsa: A tehetség kibontakozása

 

Egy könyv, amely a tehetség tiszteletében, megbecsülésében és szeretetében született.

 

Másként közelít, mint a legtöbb, a tehetséges személyiséggel foglalkozó írás, mert egyrészt a jövő reménységeire, a fiatal tehetségekre koncentrál, másrészt szokatlan optikából: az eredetiség és a mögötte meghúzódó problémavilág sajátosságaira hívja fel a figyelmet. Amit feltár a tehetséges fiatalokra jellemző, közös vonásokból, azt az egyedi problémamintázatokkal, e páratlan belső világ egyedi jellemzőinek finom megmutatásával teszi teljesebbé.

 

Miben más és új, miért fontos ez a könyv? Mert cselekvő módon, segítő gyakorlattal szolgálja a tehetség szabad kibontakozását. Nagy kiterjedésű hazai kutatás nyomán a szerzők száz fiatal esetében igazolják a személyiség fejlődését elősegítő pszichológiai szolgálat eredményességét. Bizonyítékokon alapuló eredményeikből felragyog az az érték, hogy a tehetség abban is különleges, ahogyan csekély segítségre hatalmas pozitív változással válaszol.

 

A könyv minden szülőt és a nevelő munkában részt vevő szakembert megszólít, gyakorlati ötleteket adva a tehetségfejlesztésben alkalmazható intervenciókkal, lehetőségekkel kapcsolatban.

 

 

Góg Laura: Tolnay 100

 

Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A centenárium évében megjelenő kötet egyszerre emlék- és  portrékönyv száz fotóval.

 

Mi marad egy színészből az utókornak? A költő tolla, a szobrász ujja és a festő ecsetvonása nyomán születő művek a halhatatlanság ígéretét hordozzák magukban, míg a színészet illékony dolog. Egy színpadi alkotás örökkévalóságáról beszélni annyi, mint üvegcsébe zárni a pillanatot, egy emberi gesztust, egy szemvillanást, egy mosolyt. Konzerválni a pillanat illanó varázsát.

 

Tolnay Klári úgy vélte, hogy a színészt színpadi alkotása múlandóságáért az emberábrázolás kiváltsága kárpótolja. No meg az a közönséggel megteremtett személyes interakció, mely a színházat minden este különleges és egyedi élménnyé varázsolja színész és néző számára egyaránt. Amikor Tolnay Klári jelenségéről beszélünk, az egyéniség, az intellektus és a törékeny, apró testbe zárt sugárzás hármasáról szólunk. Olyan kisugárzásról, mely nagymamák és unokák, férfiak és kamasz fiúk kedvencévé tette és teszi ma is azt a színésznőt, aki a háború előtti sztárkorszakot követően is sztár maradt, végig hatvannégy éves pályafutása folyamán. Sztár a szó legnemesebb értelmében: valódi emberábrázoló művész csipetnyi huncutsággal, vagánysággal meghintett ösztönös eleganciával, tekintetén átsugárzó értelemmel és varázslatos mosollyal.

 

 

Gereben Ágnes: Posztszovjet forgatókönyvek

 

"Némi bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki könyvet írjon a volt Szovjetunió utódállamaiban a mi életünkkel, mindennapjainkkal egy időben zajló eseményekről" – írja bevezető soraiban a szerző.

 

Kik irányítják Putyin Oroszországában az energetikát? Mi az ukrajnai válság háttere? Azé az ukrán válságé, mely a hidegháború vége óta a legsúlyosabb európai konfliktus rémképével, a "jugoszláv forgatókönyvvel" fenyeget.

 

Mi az orosz terjeszkedés iránya és a balti államoknak a Gazprom ellen folytatott "szabadságharca"? Mit tesz vagy tehet az Európai Unió a kőolaj- és főleg a földgázszállítás ellenében időről időre politikai feltételeket támasztó Kreml visszaszorítására?

 

"2013 nyara és 2014 februárja között történt egy s más a posztszovjet térségben..."

 

Nyugat és Kelet között lavírozó gazdaságok, továbbá etnikai konfliktusok, egymással háborúzó közép-ázsiai klánok fölött uralkodó diktátorok különös pályája, mesés kincsek, oligarchák uralma. És nem utolsó sorban az Amerikai Egyesült Államok szerepe a posztszovjet térségben.

 

Ezekről és még sok minden másról szól a térség szakértőjének, Gereben Ágnesnek lebilincselő könyve.

 

 

Fenyő Miksa: Az elsodort ország

 

"Budapest... Budapest... nem tudok beletörődni. Egész múltam romokban."

 

 Fenyő Miksát a legnevesebb magyar folyóirat, a Nyugat szerzőjeként, elfogadásáért küzdő publicistaként, anyagi támogatójaként és a legnagyobbak barátjaként tartjuk számon. Ha őt kérdeznénk, miként maradjon meg emlékezetünkben, biztosan ezt választaná. Pedig hosszú, tevékeny, sikeres életének a Nyugat csak egy epizódja. Hiszen közgazdász volt, befolyásos politikus, parlamenti képviselő, a gazdasági és közéletben nagy súllyal jelenlévő Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének több mint két évtizeden át ügyvezető igazgatója.

 

Az ország német megszállása alatt bujkálni kényszerült – nem csak zsidó származása miatt.

 

1944. március 19-én elhagyta otthonát, és 1945. január 19-én, a VIII. kerület felszabadulásakor vett először szabadon levegőt. Szerencséje volt: rokonai, barátai és barátaivá lett, rendkívül bátor emberek segítségével viszonylag jó körülmények között vészelte át az embertelenül nehéz hónapokat. Június 22-én nekiül, hogy naplót írjon. Addig nem ment: "Három hónapig tartott, mire a merevgörcs, mely a márciusi német megszállás óta az egész valómat megülte, valamit engedett merevségéből" – írja a napló 1946-os kiadásának előszavában.

 

Fenyő Miksa naplójának döbbenetes ereje nem csupán abban rejlik, hogy plasztikusan és higgadtan tudósít a saját és családja szorongató körülményeiről, hanem az ország helyzetrajzát is adja: hogyan jutott idáig, mi történik és hogyan lesz eztán. Kül- és belföldi rádióadásokhoz, újságokhoz rejtőzködése alatt sokáig hozzáfért, szállították neki az utca híreit is, s ő bujkáló üldözöttként, tájékozott politikusként és széles európai műveltséggel rendelkező olvasóként, irodalmárként szűri át magán mindezt. Tanulságképpen az akkor 9-10 éves fiának, Mariónak.

 

Töprengő, mély bölcsesség, megszenvedett tapasztalatok, fájdalom, józanság és tenni vágyás árad ezekből a lapokból. A közel hetven évvel ezelőtt vezetett naplónak szinte minden sora ma is a felismerés szorongó örömét adja.

 

 

Bogdan Wojdowski: A holtaknak vetett kenyér

 

"A legjobb regény, amit csak írtak a varsói gettóról, az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől" Henryk Grynberg

 

"Mikortól nem ember az ember? Hát ez az. Az öreg Baum regélt valamit a szabadságról és más zagyvaságokról, de én nem értek semmit. Az éhezők világát a has irányítja. »Enni, enni!«, ezt kiáltja az utolsó élő sejt, és nincs ember, aki ezt ne hallaná meg. Ettől a függőségtől nem lehet szabadulni, ami csak él ezen a földön, az mind a rabja marad..."

 

Bogdan Wojdowski negyedszázaddal a háború után, 1971-ben keletkezett, önéletrajzi fogantatású regénye az egyik legmegrázóbb tanúságtétel a vészkorszakról: érzékletes panorámaképet fest a varsói gettó lakóinak életéről 1940-től, a gettó felállításától egészen az 1942-es "nagy akcióig", melynek során a gettóba zsúfolt zsidókat a treblinkai haláltáborba vitték.

 

A varsói gettó falai mögötti világ a regényben egy tíz év körüli zsidó fiú, Dawid szemén keresztül elevenedik meg. Ő az, aki nap mint nap kínzó tapasztalatokat szerez a gonoszról, s miközben a túlélésért küzd, igyekszik megőrizni azt, ami még megmaradt emberségéből.

 

"Őrült időkben jöttem a világra, és én magam is megőrültem, hogy tanúságot tehessek erről az őrületről" – írta 1985-ben megjelent naplójában a szerző.

 

Bogdan Wojdowski (1930–1994) lengyel prózaíró, publicista és kritikus. Varsóban született egy zsidó asztalos és kárpitos családjában. A vezetékneve valódi, a keresztnevét viszont a Bogdan Kamiński névre kiállított hamis igazolványból vette át – az igazi keresztnevét regényhőse, Dawid kapta. Élete utolsó éveiben mindkét nevet a sajátjának tekintette.

 

Szülei a holokauszt áldozataivá váltak. A kiskamasz Wojdowski különböző helyeken, gyakran üres lakásokban bujkált, majd Varsó környéki falvakban vészelte át a háborút.

 

A kilencvenes évek elején A judaizmus mint sors című esszéjében így fogalmazott: "Istentől és az emberektől elhagyatva, mindenre elszántan így fogtam fel ezt a kérdést: »zsidó vagyok«, mert az én beavatásom a holokauszt volt."

 

 

Szalóki Ági: Körforgás

 

A Körforgás zenei anyagát énekelt versek alkotják, többek között József Attila, Tamkó Sirató Károly, Szabó T. Anna, Erdős Virág, Jónás Tamás és Garaczi László költeményei. A zeneszerzők Szalóki Ági és Fenyvesi Márton, aki első ízben dolgozott együtt Ági összeszokott csapatával, színes, izgalmas zenei világot hoztak létre. A dalok a magyar, cigány, az afrikai mali és pigmeus, az indiai zenei hagyományok mellett a jazz és a könnyűzene világából is merítenek. A Körforgás szövegei is sokfélék: a gyerekek és felnőttek számára ismerős élethelyzetekről szólnak (utazás a négyes–hatos villamoson, mi történik, ha lefagy a számítógép), de lehetőséget adnak a szerelemről, a születésről, a családról és az elmúlásról való beszélgetésekre is. A verseket a körforgás jegyében Szabó T. Anna mesefüzére öleli körül, a kötet gyönyörű illusztrációit Kiskovács Eszter készítette.

 

A Körforgás családi zenéskönyv: egyszerre szólítja meg azokat, akik kisgyermekként szerették meg a Cipity Lőrincet vagy a Gingallót, azóta született testvéreiket, szüleiket és nagyszüleiket is. A Körforgás olyan útravaló, amit sokan és sokáig hallgathatnak, forgathatnak, mindig találnak benne újat...

 

 

Bosnyák Viktória: Klott Gatya, ne fárassz!

 

"Bosnyák Viktória megint egy olyan igazi beleélős, szórakoztató regényt írt..." – Nógrádi Gábor

 

Tudod, mi az a klottgatya? Múlt századi tornanadrág. És tudod, ki az a Klott Gatya? Nagydarab, szőrös szívű tesitanár, a Békés Utcai Általános Iskolában. Örülhetsz, ha még nem volt hozzá szerencséd! Vagyis inkább szerencsétlenséged. Bezzeg szegény 5. d-sek! Nekik szeptemberben pont Klott tanár úr lett az osztályfőnökük. Szerinted sikerül őt kiutálniuk a Békésből, vagy inkább békét kötnek az ország legfélelmetesebb pedagógusával?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bajzáth Mária: Itt vagyok, ragyogok!

 

"Minden tapasztalatom azt mutatja, hogy a népmesék segítenek leguggolni, és lángot látni, hogy a mesélés idejére egyidősek, egyenrangúak lehetünk." (Bajzáth Mária)

 

Milyen népmesét olvassak az egyéves kisfiamnak? Mit meséljek a kétéves kislányomnak? Vannak olyan népmesék, amelyek kiscsoportos óvódásoknak valók? – a hétrészesre tervezett sorozat, a Népmesekincstár első kötete, Bajzáth Mária mesepedagógus Itt vagyok, ragyogok című mesegyűjteménye ezen kérdésekre ad választ és kínál lehetőséget a legkisebbek népmeséinek megismerésére.

 

A Schall Eszter illusztrálta kötet tiszta forrásból származó, a kicsik számára is befogadható hosszúságú történetei a gyerekeket leginkább érdeklő témákat érintik, hogy minden mesét tágra nyílt szemmel hallgassanak a legkisebbek is.

 

 

 

 

 

 

 

David Walliams: Patkányburger

 

A Gengszter nagyi, a Milliárdos fiú és a Büdöss úr szerzőjének legújabb, fergeteges, fordulatos és megható regénye! A történet egy kislányról szól, aki sosem adja fel az álmait, bármilyen rosszra fordul is a sorsa.

 

A biztonsági öveket érdemes becsatolni, mert ezúttal egy igazi gonosztevő érkezik a városba – egy végtelenül aljas fickó. Burt annyira borzalmas alak, hogy aki egyszer találkozik vele, sosem fogja elfelejteni...

A Patkányburger borzongató olvasmány.

Megfagy tőle az ereidben a vér, az tuti.

De közben mégis a térded csapkodod a röhögéstől – csak nehogy bezúgj a pad alá!

Vigyázat, gusztustalan szövegek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Otfried Preußler: Torzonborz újabb gaztettei

 

Még egy paprikajancsis és vitézlászlós történet Otfried Preußlertől

Megszökött Torzonborz, a rabló! Ráadásul még Nagymamát is elrabolta!

Ez a fordulat őszintén megdöbbenti Paprika Jancsit, Vitéz Lászlót és Üstöllési őrmestert is. De vajon most mihez kezdjenek? Azt remélik, hogy a falu jósnőjének biztos lesz egy hasznos tanácsa...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Libri Kiadói Csoport