Főkép

Idén márciusban a legnagyobb közösségi portálon működő Bán Mór rajongói oldala különleges lehetőséget biztosított követőinek: fogalmazzanak meg fejenként egy kérdést, küldjék el privát üzenetben, az oldal üzemeltetői pedig továbbítják az így összeállított csokrot a szerzőnek. A közösségi interjúban szó esett filmről, könyvről, történelemről, irodalomról, és természetesen a Hunyadin túlmutató ötletekről, célokról is.

 

Iván Péter: Szervezhető-e egy befektetői csoport arra, hogy igényes filmet forgassanak a Hunyadi-, esetleg a Kárpáthia-ciklusból? Szerintem elég nagy rajongói tábora van az író úrnak, és sokan látnánk szívesen filmen is a történelmünket.

 

Bán Mór: A Hunyadi-regénysorozat megfilmesítési jogait már lekötötte egy filmes cég, melynek egyik producere Robert Lantos, magyar származású kanadai alkotó. Az ő nevéhez kötődik például az eXistenZ – Az élet játék, Eastern Promises – Gyilkos ígéretek, Johnny Mnemonic – A jövő szökevénye, Eljövendő szép napok, Gideon kardja, de néhány Szabó István-film produceri munkái is (A napfény íze, Csodálatos Júlia). Jelenleg azon dolgozunk, hogy egy egész estés játékfilm forgatókönyvét elkészítsük a regénysorozat alapján. Csakhogy, mivel egy sok kötetes, több ezer oldalas regényfolyamról van szó, belátható, hogy ez igen komoly dramaturgiai kihívás. Remélem azonban, nemsokára végzünk a munka jelenlegi fázisával. A Kárpáthia-regények, vagy bármely más könyvem megfilmesítése még nem merült fel. Talán majd egyszer…

 

Barnóczky Ákos: Nem gondolt még arra, hogy megtenderezteti a Hunyadi-ciklusból készítendő film forgatókönyvét, és rendezői koncepcióját, hogy valóban a legjobb, legméltóbb film szülessen a művéből?

 

Bán Mór: Attól tartok, az ilyesmit nem nagyon lehet tendereztetni. Olyan alkotótársakra van szükség, akik rendelkeznek a kreatív képességekkel, és a megfilmesítéshez szükséges anyagi, művészi eszközökkel. Ami azt illeti, mint szerző, magam is szívesen közreműködöm a különböző filmes koncepciók kialakításában, vagy éppen a forgatókönyv megírásában.

 

Szabó Beáta: Ha választhatna az eddigi műveiben szereplők közül – a főhőst, Hunyadi Jánost leszámítva – mely regénybeli alakkal azonosulna legszívesebben, azaz kinek a bőrébe bújna néhány órára, ha erre lehetősége lenne és miért?

 

Bán Mór: Több ilyen karakter is van… Vitéz János személyiségét nagyon közel érzem magamhoz, szerintem ő volt a kor egyik legbefolyásosabb, legmeghatározóbb figurája. Az elsők között volt, akik nemzetben gondolkodtak, és a reneszánsz hajnalán valami sokkal modernebb, sokkal előremutatóbb társadalmi víziót fogalmaztak meg az akkor létezőnél. Talán egy kicsit túl korán is… Aztán közel áll még hozzám Iván karaktere is. Méltatlanul elfeledett alakja ő a Hunyadi-családnak, igaz, nagyon keveset tudunk róla. Nagyon szerethető alakja a korszaknak Corvin János herceg is.

 

Huszár Ágnes: Mi minden előzte meg azt, hogy belevágott egy ilyen monumentális regényfolyamba, mint a Hunyadi? Nem elsősorban a kutatómunkára gondolok, hanem érzésekre, gondolatokra, behatásokra.

 

Bán Mór: Sok-sok bosszúság előzte meg.Egyszerűen nem fért a fejembe, miért nem születnek olyan nagyszerű, nagy lélegzetű történelmiregény-sorozatok, mint amilyen például Robert Merle Francia históriája volt. A magyar piacon számos, jobbnál-jobb sorozat volt kapható, de kizárólag külföldi szerzőktől. A nagy klasszikusok, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi óta mintha a magyar írók megfeledkeztek volna a nemzeti történelmünk fényes lapjairól. Ez nem hiba, ez bűn. Mindig szívesen olvastam volna olyan sorozatokat, mint amilyen végül is a Hunyadi lett.

 

Szabó Mátyás: Mondhatjuk, hogy ahány büszke nép él Európában, szinte mindenki magáénak érzi Hunyadi Jánost, és igyekeznek is bebizonyítani, hogy a nagy törökverő tőlük származik. Nem lehetett egyszerű feladat „összerakni” az Ön regényfolyamának Hunyadiját. Hogyan teremtette meg végül a regényedből megismerhető hőst?

 

Bán Mór: Valóban, számos elmélet létezik Hunyadi származásával kapcsolatban. Egyrészt, mint író, el kellett döntenem, melyik történészi koncepciót tartom reálisnak, másrészt, szintén, mint író, fel kellett magamban építenem egy olyan karaktert, amely illeszkedik a dokumentumok, történelmi források alapján kirajzolódó Hunyadi-képhez. Eközben persze lehetett bosszankodni, vagy szórakozni a történészek vitáin, egymással esetleg szöges ellentétben álló elméletein. Szerintem, mindannyiunkban él egyfajta Hunyadi-kép, ahogy él egyfajta Mátyás király-kép, vagy akár Szent István-kép is. Ez a kép néha meglepően közel áll a történelmi valósághoz (Hunyadi János), néha meglepően távol (Hunyadi Mátyás).

 

Bíró Szabolcs: A magyar történelemben vannak nagyon jól dokumentált események, de ugyanígy bőven akadnak vakfoltok is, illetve egymástól teljesen eltérő, esetleg egymásnak ellentmondó elméletek. Ezek ismeretében mennyire enged magának szabad kezet az egyes kötetek írása közben?

 

Bán Mór: Hunyadi esetében az ifjúkor nagyon komoly lehetőséget ad egy író számára a fehér foltok kitöltéséhez. Életének csak későbbi eseményei jól dokumentáltak. A korai évek igen hézagosak, és a rendelkezésünkre álló tény-töredékek is ellentmondásosak. Mindig hangsúlyozom, hogy én regényeket írok, melyekbe igyekszem minél több történelmi tényt beépíteni. De ettől ezek még regények maradnak, nem történelmi szakszövegek, nem tanulmányok. A céljuk a szórakoztatás mellett az érdeklődés felkeltése nemzeti történelmünk iránt.

 

Gerő Péter: Eredeti elképzelése szerint összesen tíz kötetbe belefért volna Hunyadi János, Mátyás király és Corvin János élete. Ehhez képest eddig hat vaskos könyvet írt csak a törökverőről, akinek még mindig hosszú évekre vagyunk a halálától. Most hogy látja, meddig terjed majd ez a nem mindennapi történet?

 

Bán Mór: Lehet, hogy tíz kötet lesz belőle, de most már Hunyadi Jánosról tíz kötet. Tényleg nem tudom, már a negyedik, ötödik rész után lemondtam róla, hogy minden oldalt pontosan megtervezzek. Menet közben ugyanis annyi érdekességre, izgalmas részletre bukkantam az anyaggyűjtés során, hogy úgy éreztem, ezek jelentős részét be kell építenem a regényekbe. Szóval a Hunyadi János életét feldolgozó sorozat lehet, hogy nyolc részes lesz, lehet, hogy kilenc, és lehet az is, hogy tíz. A baj legfőképpen az, hogy minél hosszabb, annál később tudom elkezdeni a Mátyás királyról szóló sorozatot. Arról nem beszélve, hogy csak remélni tudom: az olvasók érdeklődése kitart majd.

 

Varga Zoltán: A kiadója oldalán nemrég azt olvastam, hogy a Kárpáthia-ciklus most újra kiadott (és újbóli kiadásra váró) kötetein kívül vannak ötletei további Kárpáthia-regényekre is. Valóban várhatjuk Öntől ennek a sorozatnak is a folytatását? Illetve még arra lennék kíváncsi, hogy a Kárpáthia- és a Hunyadi-sorozatokon kívül van-e más témája, amit szívesen megírna, ha ideje és ereje engedné? Mi lenne az?

 

Bán Mór: Ötletből annyi van, hogy attól tartok, ha háromszáz évig élnék, akkor sem tudnám mindet megírni. Jelenleg fogalmam sincs, valaha írok-e újabb Kárpáthia-regényeket. Az egy dolog, hogy nagyon szeretnék írni, de ugyanakkor szeretnék más témákkal is foglalkozni. Ha belegondolunk, önmagában a Kárpáthia-sorozat is vagy nyolc kötetre rúg, és akkor a Hunyadi-sorozatról nem is beszéltünk. Beláthatatlanul sok munka van még hátra, ha az eredeti terveim szerint be szeretném fejezni Mátyás királlyal és Corvin János herceggel. Úgyhogy újabb, nagy lélegzetű sorozatokra egyelőre könnyelműség még csak gondolni is. Azt persze nem tartom egyáltalán kizártnak, hogy másokkal közösen belevágunk egy-egy izgalmas sorozatba. Erre vonatkozóan igen szépen körvonalazódó terveim vannak.