Főkép

Viszonylag kevéssé ismert tény, hogy a tibeti buddhizmusnak nem csak szerzetesei, de szerzetesnői is vannak, még a gyönyörű énekével a világ sok pontján kedvelt szerzetesnőről, Ani Csöjing Drolmáról is kevesen hallottak. A Dolma lányai című magyar-nepáli-brit film róluk, egy (illetve kettő) nepáli közösségükről, kolostorukról szól.

 

Nem tudom, volt-e bármi, amit a szerzetesnők nem engedtek lefilmezni, mindenesetre a film nem mutatja be egy-egy napjukat elejétől végéig, sőt, különösebben a buddhista tanokba sem vezet be. Elsősorban arra koncentrál, hogy megmutassa: ezek a nők is ugyanolyan emberek, mint bárki más, csak éppen egy sajátos utat választottak.

 

Van a filmben két fiatalabb szerzetesnő, akik sokat beszélnek az életükről a kolostorban, de alaposabban azt fejtik ki, hogy mivel töltik azt a kevés szabadidejüket, ami a tanulás, imák-gyakorlatok, valamint a mindennapos feladatok mellett marad. És ez pont az a pont, ahol végtelenül szimpatikussá válnak. Az például csoda bájos, sőt nevettető, ahogy az egyikük, miközben a piacon vásárolnak, és benéznek valami boltba, ahol DVD-ket is árulnak, elmondja, hogy milyen filmeket szeret, s megemlíti, hogy néhány horrort is. A riporter rákérdez, hogy miként egyeztethető ez össze a vallásukkal, mire a fiatal szerzetesnő azt válaszolja nagy mosolyogva, hogy a horrorfilmek együttérzésre tanítanak.  (Az meg egész más módon sajátos poén, hogy megemlíti, hogy látta és olvasta az Eat Pray Love-ot, és tetszett neki…)

 

Tehát jobbára egyszerűnek tűnő életképekből bontakozik ki a film egyik fő üzenete, amit azért az interjúk is alaposan körüljárnak: hogy változik a világ, és vele a szerzetesnők helyzete is. Hogy egyre több joguk, lehetőségük van – amint ugyanazt teszik is, tanulás és munka terén egyaránt, mint a férfi szerzetesek. És hogy mindeközben a világiak egyre kevésbé értik, egy fiatal nő miért áll szerzetesnek – noha mind a mai napig nagyon sok tibeti/nepáli ember választja ezt az utat. És hogy ma már nem jár büntetés azért, ha megnéznek egy filmet, vagy ha használják az internetet…

 

A buddhista tanok, Tibet kínai megszállása, vagy akár Őszentsége a Dalai Láma is épphogy csak megjelennek a filmben. De ezekről más helyeken lehet olvasni, hallani. Viszont a Dolma lányai az emberi oldalt hozza közel, s ezáltal a nyugati néző talán jobban megérti, vagy még inkább megérzi, miért tudnak ezek a valójában nagyon komoly, nehéz fogadalmakat és életvitelt követő emberek olyan derűsek lenni. S mindeközben ad valami nagyon szép és tiszta spirituális tanítást is a film.