Főkép

A 2013. szeptember 28-án megrendezett EuroSteamCon-on futottunk össze Lakatos Istvánnal, és ennek örömére faggattuk arról, mit csinál mostanában.

 

Mit szeretsz a steampunkban?

 

Azt, hogy minden olyan hatalmas benne. Szeretem a gyárakat, szeretem a nagy gépeket és a steampunkban mindez ott van. Meg az egésznek a hangulatát szeretem.

 

Említetted, hogy egy új univerzumon – ha jól értettem, Óraverzum a címe – dolgozol. Ez is ide eredeztethető, a steampunk rajongásod gyümölcse?

 

Nem tudom, hogy honnan jött, általában nem szoktam emlékezni arra, hogy honnan jöttek az ötleteim. Azért akartam kitalálni egy nemlétező univerzumot, hogy leteszteljem magam. Amikor írtam a Dobozvárost, akkor azt telepakoltam mindenféle popkulturális utalással. Amik azért elég erős mankók voltak. Most azt szeretném megcsinálni, hogy mindenféle mankók nélkül csináljak egy működő világot. Ha nem működik, akkor tényleg velem van a baj.

 

Mióta dolgozol rajta és terveid szerint mikor vehetjük kézbe az eredményt?

 

Elég régóta dolgozom rajta, viszont csak nemrégiben kezdtem el írni, mert amikor elkezdek valamit, akkor előtte nagyon-nagyon sokat gondolkodom rajta. Jegyzetelek, ezúttal nagyon sokat utána olvastam, és nagyon sokszor át kell rágnom magamban az ötleteket, nehogy az legyen, hogy már a közepénél tartok, és rájövök arra, hogy van egy probléma, amit nem tudok megoldani. A rossz ötleteket pedig, bármennyire is tetszenek, ki kell hajigálnom. Most nagyon sokáig tartott ez az előkészítős jegyzetelés. Jővőre várható a megjelenés.

 

Hogy lehet felkészülni a viktoriánus korból?

 

Nagyon nehéz volt, mert amikor elkezdtem keresgélni ezekre a kulcsszavakra: viktoriánus kor, meg London, meg gőzgépek, gyakorlatilag semmit nem találtam. De mivel nekem nem a valódi történelmi viktoriánus kor kell, hanem csak a hangulatot szeretném megragadni, ezért sokkal nagyobb volt a szabadságom. Abból indultam ki, hogy találtam mindenféle könyveket, például soha meg nem valósult gépekről, teljesen idióta gépekről. Ezek közül néhányat felhasználok a regényben. Barátnőm javasolta, hogy kezdjek el Dickenst olvasni, akitől azóta sorban olvasom a könyveket, mert piszkosul megtetszett.

Annyi könnyítést adtam magamnak, hogy a viktoriánus Londont összekevertem a századforduló Pestjével. Ott meg már sok mindent találtam. Főleg a hétköznapi dolgok érdekeltek, hogyan éltek a kisemberek, nem pedig a történelem – na ez már nehezebb volt, viszont ehhez találtam nagyon jó könyveket.

 

A teljes interjú az alábbi videóban tekinthető meg.