Főkép

Barátnőm, Bori sorozat együtt nő a gyerekkel, ahogy a hátsó borítón a javasolt életkorra utaló facsemete is mutatja. Minden témára, életkorra van egy aktuális Bori. Az egészen szokványos történetek mellett rázósabb témákba is belefuthatunk, széles a paletta – és bár fölfelé nem érdemes ugrani, de a tízéves még lazán elolvassa a 3 éves kortól ajánlott kis füzetet.

 

A számtalan témának, helyzetnek a szőke, kócos, piros hajszalagos kislány és az ő családja ad állandóságot, biztos támpontot. Kisöccse nem mindig szerepel, ebben a füzetkében talán még meg sem született, és a kisfiúkat jelen esetben Miska, az unokatestvér képviseli. De aki nem ismer más részt a sorozatból, nem fogja hiányolni.

 

Nem fogunk meglepődni, Bori családja ezúttal kempingezni indul. Semmi fakszni, tengernyi cumó plusz felnőttek-gyerekek be a kocsiba, irány a tengerparti kemping hálózsákkal, közös zuhanyzóval. Könnyű velük azonosulni. Nekünk kevésbé átélhető momentum a tengerpart, de lévén szó német sorozatról, ez eredetileg kb. Balaton-szintű kiruccanás lehet. De ha jobban belegondolunk, Horvátország igazán nincs messze, még a végén kedvet kapunk Boriéktól.

 

Családunk reakciója erre a kis könyvre eltérő volt: apa fanyalgott, anya hősiesen olvasta, a gyerekek odáig voltak a gyönyörűségtől. Semmi szükség eget verő kalandokra, komoly konfliktusokra, mert bármilyen furcsa, a kicsi gyerekeknek pont az kell, ami velük is megtörtént/megtörténhet, elismételve újra meg újra. Persze, meg lehet látni az autós kirándulásban az Óperencián túlra induló expedíciót, és lehet győzedelmeskedni a beázó sátorfalak, partra vetődött medúzák, éjszakai vécére gyaloglás jelentette hétpróbán is.

 

Közben kapunk egy késhegynyi okítást csendben, a sorok-képek közé csúsztatva: aki nem használ naptejet, az ropogósra sül. Azonban fontosabb a homokvárépítés, a hajókirándulás és a fagyi. A boldogsághoz és egy gyerekkönyvhöz elegendőek a leghétköznapibb dolgok, ezt meséli el Bori az egyszerű kis történetben.