Főkép

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben minden héten néhány általunk várt ígéretes újdonságról esik szó.

 

Könyv: Hugh Laurie – Stephen Fry: Egy kis Fry és Laurie

 

Kiadó: Jaffa Kiadó

Várható megjelenés: 2013. április 23.

 

Aki csak egy kicsit is anglomán, vagy legalábbis jártas napjaink filmművészetében, netán nyitott a szeme-füle-kedve a szórakoztatóiparra, biztosan nem megy el kérdőjelekkel Hugh Laurie és Stephen Fry neve (személyisége) mellett. Vagy valami hasonló, és lehet, hogy éppen az ellenkezője. Naszóval: a két brit polihisztor egyaránt 1981-ben kezdte szerteágazó karrierjét, hogy mára olyan széles pályát fussanak be, amilyen csak szakmailag lehetséges. Hugh Laurie, mindenki (elcsépelt) Dr. House-a az Eton College-ban végzett régészként és antropológusként (járt a Cambridge-i Egyetemre is), s amellett, hogy leginkább színészként és komikusként ismerjük őt, zenél és énekel (második blues-jazz lemeze májusban jelenik majd meg), könyveket ír (The Gun Seller, 1996, woodehouse-i humorú, csavaros thriller), valamint filmeket rendez. A cambridge-i Queens College-ban angol irodalom szakon végzett Stephen Fry is elsősorban színész és humorista, ám hozzánk nem egészében elért írói-újságírói munkássága szintén jelentős (Hazudozó, 1991.; A víziló, 1994.; Csináljunk történelmet, 1997.), illetve műsorokat szervez és filmeket dirigál. A közös találkozási ponton, Cambridge-ben ismerkedtek meg (Emma Thompsonnal együtt), hogy aztán közösen induljon karrierjük az egyetem Footlights nevű színházi drámaklubjában.

 

1989-től kezdve együtt készítették az Egy kis Fry és Laurie (A Bit Of Fry And Laurie) című humoros televíziós sorozatot, amelyet egészen 1995-ig sugárzott a BBC 1-es és 2-es csatornája (Magyarországon a Comedy Central csatornán volt látható). Az 1987-es legelső és sokáig egyetlen, 36 perces epizóddal együtt összesen 26 rész készült el a szkeccsekből álló, jobbára excentrikus showműsorból, ahol a rövid jelenetek és viccek sokszor a vulgaritás határáig merészkedtek: „Hugh: Apa, emlékszel, amikor azt mondtad, hogy anya Jézushoz költözött? Stephen: Igen. Hugh: Nem hiszem, hogy így van. Stephen: Nem? Hugh: Nem. Ugyanis tegnap este találkoztam anyával. Stephen: Micsoda? Hugh: Igen. A szupermarketben. A pasas pedig, aki vele volt, kicsit se hasonlított Jézusra.” Olyan vehemenciával harcoltak a közönség figyelméért, hogy sokszor progresszív módon kibeszéltek feléjük is. Az Egy kis Fry és Laurie abszurdba hajló, rövid jelenetei a zseniális Monty Python nyomdokain járva most bizonyára könyvformában is könnyekre fakasztják majd az angol humor kedvelőit. Ráadásul még jópofa üzenetük is van a számunkra: „Hugh: Van még valami, amit az olvasónak tudnia kell, hogy maximális élvezetet meríthessen ezen oldalakból, Stephen? Stephen: Csak a szokásos. Kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét, töröljön le minden felületet benedvesített száraz ronggyal, és ne aludjon vasúti síneken. Ha betartja ezeket az alapvető, hétköznapi szabályokat, nincs más hátra, mint hogy lazítson. Rúgja le a cipőjét, bújjon kényelmes kimonóba, aztán menjen oda a pulthoz, és fizesse ki a könyvet.” Azt hiszem, jobban tesszük, ha már nyitjuk is a tárcánkat…

 

 

Film: Ébredés

 

Forgalmazó: Szuez Film Kft.

Várható bemutató: 2013. április 25.

 

A külvárosi élet egy 11 éves (kis)lány szemén keresztül. Pontosabban az ANGOL külvárosi élet, hiszen az Ébredés (Broken) erőszakos, működésképtelen családokról szóló meséje pontosan a brit „átlagvárosok átlagutcájában” játszódik. Daniel Clay 2008-as azonos című regényét a szerző bevallása szerint erősen befolyásolta Harper Lee világhírű műve, a Ne bántsátok a feketerigót!, így az elismert színházi- és opera-, ámde újonc filmes rendező Rufus Norris adaptációjában a fejlődésdráma olyan nagyon eleve nem lőhetett mellé. Szerencsére az Ébredés tényleg jóval ambiciózusabb lett, mintsem egy egyszerű karakterlánc bulváros közhelyekbe ágyazott történetmesélése: 2012-ben a Zürichi Filmfesztiválon a legjobb külföldi filmnek járó Aranyszem-díjjal jutalmaztak, hazájában pedig elnyerte a legjobb brit független filmnek járó The British Independent Filmdíjat. Az összetett szociológiai témájú film a szokásos módon a békés felszín alatti forrongásokra irányítja a figyelmet. A történet szerint Skunk (Eloise Laurence), a vagány, ám magányos 11 éves lány zaklatott ügyvéd apjával, Archie-val (Tim Roth), bátyjával, Jed-del (Bill Milner), valamint az évek során anyapótlékká vált au-pair Kasia-val (Zana Marjanovic) éldegél Észak-London külvárosában. A nyári szünet épp csak elkezdődött, amikor a látszólagos idillt egy pillanat alatt összetöri egy brutális tett: Skunk szemtanúja lesz annak, ahogyan a szemben lakó, otromba Bob Oswald (Rory Kinnear) szinte agyonveri Rick-et (Robert Emms), a különc, visszahúzódó, kicsit zavarodott fiút, a szintén az út túloldalán lakó idős házaspár, Mr. és Mrs. Buckley fiát. Bob egyik tinédzser lánya ugyanis teherbe esett, s apjától félve hazug módon azt állítja, Rick erőszakolta meg őt.

 

Skunk fejében kínzó emlékként maradnak meg a látottak. Az apa igyekszik ugyan segíteni a lány félelmein, de az otthon, a környék, az iskola mind olyan tereppé válnak a számára, ahol a boldog gyermekkori bizonyosság helyét átveszi a kétség; egy bonyolult, meghasadt világ képe. A helyzeten aztán tovább ront Kasia az angoltanár Mike-kal (Cillian Murphy) való viszonya, valamint hogy Skunk teljesen odavan az egysíkú Dillon-ért (George Sergeant). A lány utolsó vigasza Rick-kel való kimondatlan barátsága, de végül egy olyan választás elé kerül, amelyben neki kell döntenie: marad-e ebben a most megismert világban, vagy elhagyja örökre. Az Ébredés karakteres és erős film annak bizonyítására, hogy milyen mélységek húzódnak a társadalomszociológia terén napjainkban. Rufus Norris hatékonyan kezeli a többszempontú narratívát, viszont egyes kritikusok szerint maga a történet vezetése helyenként véleményes: a részben szappanopera ízű, részben melodrámai atmoszféra eleinte érdekes és hihető, viszont a vége felé a pesszimista, erőszakos beállítódás felé mozdul el. Azonban szerencsére végig kézben van a gyeplő, a megismert 3 család mindegyike diszfunkcionálisabb, mint a másik, ezért szükséges a talán túlzott feszültségű valóságérzet, amely szilárd alapokra helyezi a történetet. További értékként emelték ki a különböző médiumok, hogy az Ébredés rengeteg kérdést felvet, de tartózkodik attól az arroganciától, hogy egyoldalúan válaszolja meg őket. Mark O’Rowe forgatókönyve remek érzékkel nyúl a gyerekkor feltárásához, ahhoz a tinédzservágyhoz, hogy megtalálják valódi helyüket a világban a szülők elemi, végtelen odaadása mellett. Rob Hardy operatőri munkája meghatározó részletességgel dokumentál, amelyet kitűnően támogat Tim Roth központi jelenléte, Rory Kinnear ijesztően erőszakos viselkedése, és az újonc Eloise Laurence varázslatos jelenléte a vásznon. Azt hiszem, érdekel bennünket ez a film!

 

 

Könyv: Eoin Colfer: Meglőve

 

Kiadó: Gabo Könyvkiadó

Várható megjelenés: 2013. április 23.

 

Néha váltani kell. Akár gyökeresen is. Persze nem feltétlenül szakítani a múlttal, hanem megnézni, mi van az utca túloldalán. Ahol mondjuk nem tipegő gyerekek és rágózó tinik járkálnak, hanem keménykötésű bűnözők, börtönviselt maffiózók, korrupt rendőrök. A 48 éves Niall Eoin Colfer már évek óta kacérkodott a felnőtteknek szóló sci-fi és fantasy műfajával, ám 2011-ben gondolta úgy igazán, hogy most aztán odacsap. Az ír szerző neve ugyanis majdnem kizárólag a gyerekeknek szóló történetekkel fonódott össze (Artemis Fowl-sorozat, amelyet J.K. Rowling Harry Potteréhez hasonlítanak), s bár volt már néhány bűnügyi jellegű regénye és novellája az új évezredben, a 2011-es Meglőve (Plugged) vezeti be Daniel McEvoy, egy New Jersey-i kidobóember figuráját, aki kimondottan a felnőttek számára kezd akciókba (a következő McEvoy-történet, a Screwed idén májusban jelenik meg hazájában). Eoin Colfer már a kezdetektől vénájában hordozta az irodalmat történelemkönyv-szerző apja és színdarabíró anyja révén, mégis sokáig egy általános iskolában tanított, mielőtt első komolyabb művei megjelentek volna (1990-es évek vége). Az igazi áttörést a 2001-ben kiadott Artemis Fowl: Tündérekkel életre-halálra című fantasy hozta meg a számára, melynek eddig azóta összesen hét folytatása és egyéb hozzá kapcsolódó művei jelentek meg. Immár régóta főállású íróként jelenleg Írországban él feleségével és két gyerekével.

 

A Meglőve cselekményében Daniel McEvoy-nak, a züllött New Jersey-i kidobóembernek napi szinten kell megbirkóznia a kellemetlen vendégekkel, eszelős szomszédjával, valamint egyre súlyosbodó kopaszodásával. Ám ez még mind semmi, mert váratlanul tényleg beüt az igazi krach: egy napon ugyanis orvos barátja, a megbízhatatlan Zeb Kronski rejtélyesen felszívódik, ráadásul egykori barátnőjére, a hoszteszként dolgozó Connie-ra golyóval a fejében találnak rá. A lágy szívű, de azért keménykötésű Dan-nek aztán olyan bűntényt akarnak a nyakába varrni, amelyet nem is követett el. Miközben megpróbál kibújni az egyre szoruló hurokból, egyetlen szövetségese egy zsarugyilkos rendőrnő lesz, az ellensége pedig egy kíméletlen drogdíler, miáltal Dan rádöbben, hogy most már sokkal égetőbb problémái vannak, mint a kopaszodás elleni harca. Eoin Colfer regénye témájával és stílusával egyaránt lehetőséget szolgáltatott egy új hang kipróbálására, mivel a Meglőve valóban szigorúan a felnőtt olvasóközönségnek íródott. A regény ugyan komoly, sötét tónusú krimi, ám egészséges mértékű, következetesen erős fekete humor tarkítja (mint például a Maffiózók – The Sopranos című tévésorozatot, amely szintén New Jersey-ben játszódik). Nemcsak Daniel McEvoy figurája, hanem a mellékszereplők is remekül körberajzoltak, ez pedig több kritika szerint is roppant élvezetessé teszi ezt a borzongató atmoszférájú regényt. Lapozzunk hát bele!