Főkép

Ritka az az eset, amikor egy együttes első albumán teljes fegyverzetében pattan elő, mégis akad rá példa. Ilyen eset a Thresholdé is. Igaz, ők már jóval a bemutatkozó korong megjelenése előtt együtt zenéltek, még ha kezdetben csupán feldolgozásokban utaztak is. Az 1988-as megalakulás után végül öt évet kellett várni az első önálló lemez megjelenésére, amely a Wounded Land címet kapta. A lemez címét és néhány motívumát az együttes Stephen R. Donaldson, fantasy írótól kölcsönözte.
 
A Karl Groom és Nick Midson gitárosok köré szerveződő csapat első lemeze kiforrott, igényes progresszív fémzenét nyújt. Annak ellenére, hogy a gitárosok jelentik az állandóságot a banda életében, kevésbé az ő virtuóz játékuk, mint inkább az ének a zene meghatározó eleme: az első lemezen és többi ezt követőn is Damian Wilson erőteljes hangja ragadja meg elsőként a hallgatót. Szintén kiemelt szerepet kapnak a billentyűk is. Richard West nem alapító tagja az együttesnek, de már ő is régi motoros, 1991-től játszik a bandában.
 
Nehéz más együttesekkel összevetni a Thresholdzenéjét, mert kezdetektől igen egyéni hangzásvilággal rendelkeznek, talán még a szintén méltatlanul kevéssé ismert Arena vagy Pendragon említhető a „rokonságból”. A progresszív zenék a legritkább esetben könnyen befogadhatók: a Thresholdsem az. Ők is azt a fajta zenét játsszák, amihez a fülei mellett a hallgatónak a fejére is szükség van. Elsőre pedig talán egyáltalán nem is fogja meg a hallgatót – aztán négy-öt hallgatás után ki se akarjuk venni a lejátszóból. Természetesen a számok szövegei sem a nyári strandolás örömeit taglalják: a Wounded Land dalait többek közt a délszláv és az első öbölháború eseményei ihlették.
 

De mindjárt egy kivétellel indul a lemez: a 8 perces „Consume to Live” a fogyasztói társadalom kritikája. Igen határozott nyitás, egyben jelzi azt is, hogy a csapattól nem feltétlenül rádióbarát nótákat kell várni. A „Days of Dearth”-szel kicsit megtorpan a lemez lendülete, hogy aztán a „Sanity`s End”-del elérjük az egyik csúcspontot. Ebben Richard West igazán megcsillogtatja tehetségét, de a gitárszóló is mesteri. Mégsem ez az a szám, ami miatt a Wounded Land igazán emlékezetes marad, hanem az ezt követő „Paradox”. Progresszív metálban nem nagyon beszélünk slágerekről, de ha mégis van ilyen, ez a szám az. Majdhogynem popos billentyűtéma, briliáns dallamvezetés, tempóváltások egész sora: mi kellhet még? Talán csak arra lehet panaszunk, hogy ezután a többi, egyébként kiváló szám nem üt akkorát: ingerszegényebb környezetben a „Surface to Air” is nagyobb hatással lenne, így viszont legközelebb a „Siege of Baghdad”-ra kapjuk fel a fejünket, de ott már szinte vége a lemeznek.
 
Szinte, mert a mostani kiadás bőven tartogat extrákat: már a 2006-os újrakiadáson is szerepelt az eredetileg egy holland válogatásalbumon megjelent korai nóta, az „Intervention”, ehhez a „definitív” kiadáson még két szám társult. Bár a Threshold muzsikája már itt is érett, talán mégis érdemesebb a frissebb anyagokkal kezdeni a bandával való ismerkedést: utána viszont mindenképp érdemes beszerezni ezeket a lemezeket is.
 

Az együttes tagjai:
Karl Groom – gitár
Nick Midson - gitár
Damian Wilson - ének
Richard West - billentyű
John Jeary – basszusgitár, akusztikus gitár, vokál
Tony Grinham - dob
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Consume to Live
2. Days of Dearth
3. Sanity`s End
4. Paradox
5. Surface to Air
6. Mother Earth
7. Siege of Baghdad
8. Keep It with Mine
9. Intervention (bónusz)
10. Conceal the Face (bónusz)
11. Shifting Sands (bónusz)
 
Diszkográfia:
Wounded Land (1993)
Psychedelicatessen (1994)
Livedelica (1995) koncert 
Extinct Instinct (1997)
Clone (1998)
Hypothetical (2001)
Critical Mass (2002)
Concert in Paris (2002) koncert
Critical Energy (2004, 2CD) koncert
Subsurface (2004)
Surface to Stage (2006) koncert
Dead Reckoning (2007)
The Ravages of Time - The Best Of Threshold (2007)
March of Progress (2012)