Főkép
Eltelt egy újabb nyár, és szeptember 1-én reggel a Szent Johanna gimi árkádjai alatt, egy régi-új 11. B-s csapattal találkozunk. Az osztály összetétele csak picit változott, és látszólag mindenki a régi: repkednek a poénok, a nyári kalandok beszámolóitól hangosak a falak. Ugyanakkor új, mert hála Leiner Laura egyre mélyülő, egyre összetettebb karakterábrázolásának, mindenki kicsit más, érettebb, időnként talán fékezhetetlenebb, lazább, mint az előző tanévben. Megváltoznak a kapcsolati viszonyok is: a nyár folyamán egymásra talál Reni és Kinga, Reni elveszti az egyik legjobb barátját, Dave emberére akad az új osztálytárs, Macu személyében, Zsolti, pedig jóképű, sportos fiatalemberré avanzsál, aki különleges humorának köszönhetően közkedvelt személyiségnek számít az osztályban.
 
A legszembetűnőbb fejlődést mégis főhősnőnknél tapasztalhatjuk: az 5. kötet Renije ugyanis már korántsem az az ártatlan, naiv kislány, mint amilyennek megismertük őt az előző részekben. Kingával való barátságának köszönhetően egyre vagányabb, mind a külsejét, mind pedig a viselkedését illetően. Számtalan esetben keményen a sarkára áll, ez pedig jó néhány olyan szócsatát, torzsalkodást szül Cortezzel, amelyek olvasása során mosolyogva szurkolunk neki, hogy megfizessen az iskola ügyeletes szépfiújának mindazokért a sérelmekért, amiket a két év alatt elszenvedett tőle.  Emellett Reni újdonsült talpraesettsége miatt egyre több fiú figyel fel a lányra, ami nem kis féltékenységet szül Corteznél. Azért nem kell félnünk, Reni kedves alaptermészete mit sem változik, továbbra is ugyanaz az érzékeny, empatikus, rengeteget olvasó, és vívódó lány, akinek stílusába már a kezdet kezdetén beleszerettük.
 
A Szent Johanna Gimi sorozat 5. új kötetének címe sokat ígérő. A „Remény” elnevezés nemcsak a szereplők, de az olvasók türelmetlen várakozását is megfogalmazza: hiszen már négy könyvet izgultunk közösen végig Renivel, szurkolva neki, hogy Cortez végül is tényleg őt szeresse és, hogy sok-sok vargabetű után egymásra találjon a két szerelmes. Az írónő különleges humorral átitatott hangnemének, pergő történetfűzésének, Reni reménykedésével átitatott csiki-csuki játékának hála egy pillanatra sem válik unalmassá, elkopottá a történet. Számtalan újabb cifra félreértést, és kacifántos fordulatot végigkövetve lélegzetvisszafojtva drukkolhatunk tovább egy újabb kötetet, mint ahogy ezt eddig is tettük. Eközben pedig zajlanak a háttérben a diákélet vidám eseményei, köztük bálok, bulik, kötelező állatkert- és színházlátogatás, valamint PET palack-gyűjtés.
 
Nem véletlen, hogy az új rész megjelenését követően, 2,5- szeresére, 5700 emberről 14473 emberre nőtt a sorozat Facebook rajongóinak száma. Leiner Laura ugyanis tökéletesen ért a tinédzserek, de akár az idősebb generáció nyelvén is, és újabb kötetében is bebizonyítja, hogy képes olyan nem túlzó, tárgyilagos, hiteles képet festeni a mai magyar fiatalságról, amely nem utolsó sorban rendkívüli módon szórakoztató is. Olvasatában kamasznak lenni annyit jelent, mint álmodozni, gyötrődni, egyik pillanatról a másikra élni, hullámvölgyből hullámvölgybe esni, elzárkózni minden, mindenki elől, majd nagy hirtelen megnyílni, vagy csak egyszerűen lenni, hasonlóképpen élvezve az életet, mint bárki más és kinevetve a mindent túlmagyarázó felnőtteket, akik nem látják, hogy a kamasz is csak ember.