Főkép A BBC History Magazin előző lapszáma után, amelyben kissé túlsúlyba kerültek a hadtörténeti témák, végre egy olyan színes és sokféle témát felölelő kiadványt foghattak kezükbe az olvasók, ami egy ilyen profilú laptól mindig is elvárható lenne. A kisebb-nagyobb hibák ellenére most is kifejezetten érdekes és jól megírt cikkek sorozatával találkozhatunk, és főként azok érdeklődhetnek a lapszám iránt, akiket Nagy-Britannia történelme foglalkoztat leginkább: a címlapon szereplő témához („Amikor Róma kivonult – Britannia a birodalom összeomlásakor”) kapcsolódóan sok olyan írással találkozhatunk, melyek különféle szemszögből közelítik meg például Anglia vagy Skócia bizonyos, a múltban gyökerező jelenkori problémáit.
 
Ilyen például a Skócia függetlenedési törekvéseivel foglalkozó írás David Keys tollából: sorra veszi és elemzi azokat az eseményeket, egészen a 8-9. századtól, amelyek Skócia jelenlegi helyzetéhez vezettek és meghatározták Nagy-Britannián belül elfoglalt helyzetét, előrevetítve egy lehetséges jövőképet, mely szerint egy népszavazás után Skócia akár kivívhatja saját függetlenségét. Ebben az írásban sajnos egy olyan hibára bukkantam, ami csak a fordításból eredhet: az edinburgh-i Holyrood parkra „Hollyrood”-ként hivatkoznak, ami ha figyelembe vesszük a szó eredeti jelentését („holy rood”, vagyis szent kereszt), egyáltalán nem helyes.
 
A másik nagyobb, Nagy-Britanniához kapcsolódó írásban pedig Simon Young brit történész vázolja fel röviden, hogy milyen okai lehettek a Római Birodalom kivonulásának Britannia területéről, illetve, hogy ott tartózkodásuk milyen nyomokat hagyott és hogyan, mely elemeiben volt más a Britanniában mindössze néhány évszázadig tartó római uralom, mint a birodalom más provinciáinak területén. Simon Young leszögezi, hogy bár a rómaiak nagyon sok újítást honosítottak meg a területen, kivonulásuk után egy olyan, nagyjából 100 évig tartó korszak következett, amelyből szinte semmilyen írásos emlék nem maradt fenn.
 
Október lévén, a magyar történelem egyik legfontosabb állomásához kapcsolódóan is több írás jelent meg a BBC History e havi lapszámában: az 1956-os forradalomról megemlékező írások sora mind nemzetközi, mind pedig magyar viszonylatban betekintést nyújtanak a forradalmi eseményekbe. „Az 56-os szegedi szikra” című írás arra igyekszik rávilágítani, hogy a Szegedi Egyetemen 1956 októberében elindult mozgalom, a MEFESZ megalakulása milyen szerepet játszott a későbbi eseményekben. A másik 1956-hoz kapcsolódó cikk pedig, bemutatva a forradalmi és akkori magyar közélet főbb szereplőit és magukat az eseményeket, közli Vitalij Fomin nyugalmazott ezredes visszaemlékezéseit is a forradalom napjairól.
 
A két nagyobb témacsoport közé azonban még rengeteg hosszabb-rövidebb cikk is befért: a tavaly bemutatott hollywoodi, Robin Hood legendáját feldolgozó film kapcsán született egy írás a törvényen kívüliségről és Robin Hood legendák övezte alakjáról, és hogy egy magyar legenda se maradjon ki a sorból, a szerkesztők a lapszám végén egy hosszabb írást szenteltek Benyovszky Móricnak, aki talán az egyik legrejtélyesebb figura a magyar történelemben, hisz az őt körülvevő csodás történetek sora szinte végtelen, és ő az, akinek az életéről szóló filmekkel és könyvekkel lépten-nyomon összetalálkozhatunk. A cikk azonban nem egy újabb megemlékezés szeretne lenni: sokkal inkább a félreértések, csodás történetek és hazugságok tisztázása volt a cél. Ez az utóbbi megállapítás azonban azt hiszem, a lap legtöbb írásáról elmondható: ha néhol stilisztikai és fordítási hibákkal is, de igyekszik objektív és tényközlő maradni, lerántva a leplet különféle legendákról, rávilágítva azokra az apró részletekre is, amik talán nem is jutnának eszünkbe akkor, amikor egy-egy történelmi eseményről gondolkozunk.