Főkép Sokan úgy gondolják, és ez a BBC History Magazin egyik korábbi lapszáma kapcsán is előkerült már, hogy a történelem csupán az „amit az iskolában tanítanak” és kizárólag a múlt tanulmányozását jelenti. Az magazin augusztusi lapszáma azonban ismét rácáfol erre: a történelem velünk él, alakít minket és kihatással van a ma eseményeire, a társadalmi berendezkedésre, a kereskedelemre és tulajdonképpen mindenre, ami körülvesz és meghatároz minket. A legújabb lapszám cikkei között pedig számos olyan példát találunk erre, amelyekről bár nem is gondolnánk, mégis fontos hatást gyakoroltak arra, hogy a világ olyan legyen, amilyennek ma látjuk.
 
Jó példa erre az a válogatás, amelyet Neil MacGregor, a British Museum igazgatója állított össze: meglátása szerint a brit (de szerintem bátran állíthatjuk, hogy az egész európai) történelemszemlélet és oktatás egyértelműen Európát állítja a történelmi vizsgálódás középpontjába, holott rengeteg ránk maradt tárgy bizonyítja, hogy Európa nem a „világ közepe”. A British Museum kincsei közül tíz olyan tárgy került bemutatásra, amelyek elgondolkoztathatják nem csak a történészeket, de a laikus olvasókat is: a „Harc a kentaurokkal” panel az Akropoliszról például megmutatja azt, ahogyan Athén megalkotja „az állati másikat”, hiszen tudjuk, nem egyetlen társadalmi berendezkedés és jól működő államról alkotott elképzelés létezett akkoriban: az athéni társadalomfelfogással szemben állt például Kína, amely alapvetően más gondolat mentén alkotta meg saját társadalmát.
 
Ehhez a gondolathoz kapcsolódik Kapornaki Anikó „Műgyűjtő katonák” című írása is, amelyben az ókortól kezdve példákat mutat be arra, hogyan képes egy valójában elítélendő szokás (a fosztogatás) megőrizni olyan értékeket, amelyek a mai ember számára bizonyítékot jelentenek bizonyos birodalmak, történelmi korok gazdagságára és nagyságára. Akármennyire is sokat tettek azért a kulturális örökséget hadizsákmányként kezelő katonák, hogy megőrződjenek az utókor számára ezek a műkincsek, a II. világháború után bevezetett szabályozás értelmében tilos a kincsek ilyen formában történő kezelése, hiszen a mai modern technika és kommunikációs rendszer már lehetővé teszi azt, hogy a történelem tárgyi emlékei biztonságos, mindenki számára elérhető módon őrződjenek meg az utókor számára. Ennek ellenére vitathatatlan tény az, hogy a modern technikát megelőző korokban a műkincsek hadizsákmányként való kezelése épp annyira lehetett hasznos, mint amennyire elítélendő tett.
 
A magazin augusztusi lapszámából nem maradhatott ki egy igazán aktuális és sokakat elgondolkodtató téma sem: Habsburg Ottó július 4-i halála emlékezések egész sorát indította el; a BBC History egy különleges fotósorozattal tiszteleg az utolsó magyar király legidősebb fiának emléke előtt, írásukban pedig áttekintik Habsburg Ottó életének főbb pillanatait, eloszlatva például olyan tévhiteket, mint hogy Habsburg Ottó I. Ferenc József dédunokája volt.
 
A már így is rendkívül színes lap pedig egy új, izgalmasnak ígérkező rovattal is bővült, amely történelmi szempontból világítja meg különböző műalkotások keletkezésének körülményeit, történelmi vonatkozásaikat, stb. Az augusztusi számban például Zichy Mihály festménye, az „Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál” került középpontba, érdekes összefüggéseket feltárva a két nagyhatású történelmi alakról.
 
Az itt felsoroltak azonban csak rövid bepillantást nyújtanak a lapban megjelent rengeteg érdekes és színes cikkbe, amelyekből, akár szakértői vagyunk a történelemnek, akár nem, rengeteget tanulhatunk és nem csak a történelemről: mindennapjainkról, a minket fenyegető lehetséges veszélyekről (például a világ különböző pontjain „elveszett” nukleáris fegyverekről), a szerkesztők pedig ezen kívül olyan történelmi tévhitekről rántják le a leplet minden egyes lapszámban, amiért már megéri a kezünkbe venni az újságot és kicsit elgondolkozni arról, mi is az, amit a történelemről valójában tudunk.