FőképA BBC History Magazin 4. magyarul megjelent lapszámának már rögtön az elején elgondolkodtató kérdésre bukkanhatunk. A főszerkesztő, Papp Gábor levelében felteszi a kérdést, hogy valójában mi is a történelem? Csupán a múlt tanulmányozása, vagy valami, ami ma is hat ránk, körülvesz és meghatároz minket? A válasz, ami elsőre sokak eszébe jutna, és amellyel a lexikonok is oly gyakran élnek, természetesen egyszerű: a történelem a múlt tanulmányozása. A lap e számában megjelentetett cikksorozat azonban rácáfol erre az állításra: a cikkek írói felelevenítik a polgárháború eseményeit és az amerikai feketék polgárjogi törekvéseinek lépéseit, amelyek még ma sem múltak el nyomtalanul, hiszen, ahogy erre a főszerkesztő rávilágít, ezek nélkül ma nem lehetne fekete elnöke az Egyesült Államoknak, és talán történelmük is teljesen más fordulatot vett volna.
 
A lapban megjelenő rengeteg rövidebb írás mellett a szerkesztők ebben a számban egy, a már említetthez hasonlóan hosszú, összefüggő cikksorozatot szenteltek a napóleoni háborúk érdekességeinek, különös hangsúlyt helyezve a francia császár utolsó nagy diadalára a wagrami csatamezőn, amely után csúfos bukássorozat kísérte a legendás uralkodó későbbi pályafutását. Természetesen nem maradhatott ki a lapból a napóleoni háborúk magyar vonatkozása sem: Strang Dániel egy példátlanul érdekes írásban foglalja össze a győri csata elvesztésének részleteit: e csatáról azonban, habár a történelemórákon többnyire említésre kerül, túl keveset hallhatunk, ha csak iskolai ismereteinkre számítunk: ez volt ugyanis a nemesi felkelés intézményének bukása Magyarországon: a csatavesztésen kívül egy 500 éves hagyomány lezárását is jelentette ez az ütközet.
 
A negyedik lapszám azonban rengeteg érdekességet tartogat még azoknak, akik hajlandóak az elsőtől az utolsó betűig végigböngészni az igencsak tartalmas és színes magazint. A haj kultúrtörténetéről szóló írásban például a legtöbben ismerős történelmi eseményekre és figurákra bukkanhatunk, akik esetében nem is gondoltuk volna, hogy ekkora történelmi jelentőséggel bírhat egy olyan egyszerű (valójában persze nagyon is összetett) dolog, mint a hajviselet. A nemzetközi kitekintésen túl ez az összeállítás is tartalmaz magyar vonatkozásokat, „A szakállas kormányzat” című, Litván Dániel tollából származó írás, habár nem a hajviselet, hanem az arcszőrzet történelmi jelentőségével foglalkozik, mindenképpen érdekes kultúrtörténeti problémákra világít rá.
 
Ahogyan azt a figyelmes olvasó már megfigyelhette, az írások többsége valamilyen összefüggő egység része: a lap utolsó harmadában kalózkodással és a kalózélettel kapcsolatos írásokat találhatunk, ahogy azonban ezt már megszokhattuk, egyáltalán nem a történelemkönyvek „tényei” köszönnek vissza az írásokban, hanem sokkal inkább érdekességek, különlegességek és a napjaikban is ható, vagy esetleg teljesen jelenkori problémák. Így kapcsolódhat a témához a szomáliai „önvédelmi kalózkodás”, amely mára veszélyes szervezetté nőtte ki magát, és méltán tarthat számot a világ érdeklődésére és fokozott figyelmére.
 
A lap számomra legérdekesebb írása azonban a „Mit kezdjünk a bulldogégetővel?” című Edward Higgs-cikk volt. A különös témájú és felépítésű cikk tökéletesen beleillik egy ismeretterjesztő lap profiljába, és akit nem rettent el az alcím („A foglalkoztatottság osztályozása a brit népszámlálásokban”), az mindenképpen érdekes információkkal gazdagodhat és különös angol kifejezésekkel bővítheti a szókincsét. A BBC History magyar lapszámának szerkesztői tehát ebben a lapszámban is olyan alapos és jó munkát végeztek, amit az eddigiekben is megszokhattunk, és remélhetőleg a továbbiakban is várhatunk.