FőképHa az ember a nemzeti lobogóját látja valahol, óhatatlanul megdobban a szíve. De vajon tisztában van-e a szemlélő, hogy az idők folyamán milyen változásokon ment keresztül az a zászló, amelyet éppen figyel? Sok esetben a nagymértékben elterjed féligazságok, tévhitek útvesztőjében bolyong a szemlélődő, és bizony csak kevesen vannak, akik tudják a valódi történetet. Ezért is örvendetes, hogy napvilágot látott ez a kötet. Bár nagyon sok esetben forráshiánnyal kellett megküzdenie a szerzőnek, azért sikerül neki felvázolnia a tényeket, ezzel kivezetve az olvasót abból a bizonyos labirintusból

Többé-kevésbé a Habsburg uralom előtti időszak az, amely a legkevésbé szolgál pontos adatokkal, sok esetben csak festmények vagy kódexek illusztrációiból lehet látni vagy következtetni, hogy milyenek lehettek eleink zászlai. Írásos emlékek sajnos nem igazán állnak rendelkezésre, ettől függetlenül azért nyomon követhető, hogy mely színek is voltak a Magyar Királyság színei; mely időkben, milyen formájú zászlókat használtak. Emellett természetesen a különböző fegyvernemek lobogóinak alakulását is nyomon követhetjük, valamint láthatjuk azt is, hogy bár a tőlünk nyugatabbra fekvő országok zászlóformái ugyan elérték országunkat, mi sok esetben mégsem vettük át azokat, vagy csak bizonyos részleteiket.

A Habsburg uralom kora magával hozta a hadilobogók standardizálását. Megismerhetjük a császárok különféle zászlórendeleteit, amelyet természetesen a magyarok a legtöbb esetben sajátosan értelmeztek, és minden lehetőséget megragadtak, hogy a sajátságos magyar forma- és színvilágot érvényesíthessék lobogóikon. Külön fejezet foglalkozik a ’48-as történésekkel. Ekkor alakul ki és kerül rendeleti szinten rögzítésre az a kétfajta zászlótípus, amelyek szín- és formavilági elemeit azóta is folyamatosan használjuk mind nemzeti, mind hadi lobogóinkon.

A második világégést követő időszak tárgyalása során érezhető változás áll be a könyvben: sokkalta rövidebben kerülnek ismertetésre a hadsereg által használt zászlók és egyre inkább előtérbe kerül a nemzeti zászló, valamint a különféle társadalmi tevékenységekért adományozott zászlók a szocialista érából.

Összességében nagyon hasznos és informatív Cs. Kottra Györgyi munkája, ami olyan alapvető kérdésekre is választ ad, amelyekkel illik valamilyen szinten tisztában lennünk, a képanyag gazdagsága pedig külön „jópontot” érdemel. A szerző egyébként a Hadtörténei Intézet és Múzeum főmuzeológusa, szakterülete pedig a 18-20. századi művelődéstörténet és a vexillológia.