FőképKönnyen belátható, hogy alapvetően botorság lenne teljes tartalmi egységességet elvárni egy színes magazintól – hacsak nem valamilyen tematikus számról lenne szó –, mégis különös megelégedettséggel töltheti el az olvasót, ha rejtett koincidenciákat vagy éppenséggel egyáltalán nem is oly véletlen egybeeséseket fedezhet fel bizonyos cikkek, a cikkekben megfogalmazott bizonyos gondolatok között. A BBC History harmadik száma meggyőzött, hogy a szerencse és a szerkesztői figyelem összejátszásának köszönhetően már csak azért is érdemes alaposan végigolvasni a lapszámokat, mivel számos apró felfedezést tehetünk efféle kisebb-nagyobb párhuzamosságok terén.
 
Az nyilvánvalóan kizárólag a véletlennek tudható be, hogy a spanyol rabszolgakereskedelmet engedélyező királyi dekrétum ugyanúgy júniusi keltezésű, ahogy a rabszolgaság elleni küzdelem egyik legfontosabb, gyújtó hangú „kiáltványa” – vagyis a Tamás bátya kunyhója című regény – szerzőjének születése napja szintén júniusra esett. Az azonban, hogy az F. Scott Fitzgerald műveiben megörökített dzsesszkorszak, melyről Magyarics Tamás izgalmas cikke szól, úgyszintén kapcsolódik valamelyest az Amerikába hurcolt, és ott többnyire (ám mint egy másik rövid írásból kiderül, nem mindig) ingyenes munkaerőként dolgoztatott afrikaiak sanyarú sorsához, annak viszonylagos javulásához, már nem lehet a sors szeszélyes játékának műve.
 
Amellett, hogy a magazinban láthatóan egyetlen olyan cikk sem jelenhet meg, melyet ne egészítene ki még legalább egy hosszabb – vagy néha rövidebb – írás ugyanabban a témakörben, rengeteg kapcsolódási pontot találhatni a különböző eszmefuttatások között. Így szedhető amolyan tematikus csokorba a címlapon is hirdetett írás Uruk ősi városáról és az urbanizált civilizáció ős- és ókori elterjedtségéről, az előbb említett Magyarics-cikkel, és a nyugati civilizáció dominanciáját két szempontból elemző rövid, lényegében párba illő dolgozattal. No persze nem ikebanára, csupán egy mezei bokrétára szabad számítanunk, a legalább részleges egybekötöttség mégsem tagadható.
 
Magától értetődően kihagyhatatlan része még a történelemnek a háború és a nagyhatalmi harc. A II. világháború kapcsán előbb a németek rendkívüli kockázatvállalásáról, majd a brit belső elhárítás tevékenységéről olvashatunk, egy másik kisebb tematikus blokkban John Fitzgerald Kennedy és a disznó-öbölbeli fiaskó kerül górcső alá, de találunk cikket a középkori lovagok különös kegyetlenségeiről (és azok letaglózóan logikus magyarázatáról), valamint II. Rákóczi Ferenc lengyelországi trónra lépésének meghiúsult lehetőségéről és a Rákóczi-féle szabadságharc egyik, a köztudatban sokáig „árulóként” megmaradt tábornokának történetírásbeli rehabilitációjáról.
 
Ezek mellet egy sor izgalmasabbnál izgalmasabb, különböző terjedelmű írásból tudhatunk meg érdekességeket a 18. századi angliai csempészetről és magukról a csempészekről, az olasz egység megteremtőjének méltatlan, utókor általi mellőzöttségéről, de meg Nicolas Sárkozy édesapjának életírásáról, az egyiptomi forrongások okairól és ironikus históriájáról, a hollywoodi mozik történelmietlenségének védhetőségéről és még tucatnyi érdekes témáról is a BBC History 2011. júniusi számában.