Főkép Túlzás nélkül állítható, hogy nálunk, Magyarországon a 2000-es évek első évtizede a skandináv krimik előretörésétől hangos. Méghozzá olyannyira, hogy például az Animus Kiadó Skandináv krimik néven sorozatot indított, ami a legjelesebb északi bűnügyi szerzők műveiből válogat. Minderre csak rátett egy lapáttal Stieg Larsson trilógiája, a Millennium-sorozat, amely bombasikerként robbant világszerte. Amióta pedig elkészült A tetovált lány; A lány, aki a tűzzel játszik és A kártyavár összedől filmváltozata, a siker megállíthatatlan. Nemcsak látszólag, ténylegesen is sokkal könnyebb útjuk van ma a skandináv szerzőknek, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt.
 
Itt van például Lars Kepler és A hipnotizőr. Annak ellenére volt gördülékeny a siker, hogy eleinte azt sem lehetett tudni, valójában ki(k) is áll(nak) a szerzői név mögött. Voltak például, akik Henning Mankell-re, a svéd íróikonra gyanakodtak, de olyanok is léteztek, akik egyenesen azt állították, maga a 2004-ben elhunyt Stieg Larsson az, aki mégiscsak él, és folytatja írói csúcskarrierjét. Aztán kiderült, hogy Lars Kepler valójában csupán egy életre hívott írói álnév, amely mögött egy házaspár áll: Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril, A hipnotizőr pedig az első, angol nyelven (is) publikált regényük, amelynek a megfilmesítési törekvései immár kész tényként kezelendők.
 
A hipnotizőrben is érvényesül a skandináv krimi-attitűdre jellemző konstelláció: kietlen, steril környezet; a szokványostól eltérő motivációjú, emóciójú és jellemvonású karakterek; brutálisan nyers erőszak keretében tomboló gyilkosságok. De nem csupán ettől kitűnő olvasmány Lars Kepler regénye; az atmoszféra kevés lenne, ha nem társulna olyan történettel és stílussal, amely hemzseg az egyéni írói stílusjegyektől. Nézzük először a sztorit. Egy családot brutálisan meggyilkolnak – az apát egy sportpályához tartozó öltözőben, az anyát és a kislányt pedig családi otthonukban. Gyakorlatilag egy időben. Szerencsére akad túlélő, méghozzá a 13 éves fiú, Josef, aki ugyan életveszélyes sérüléseket szenvedett és kómába esett, de még küzd az életben maradásért.
 
Miután kiderül, hogy van még egy családtag, egy idősebb lány, aki már nem lakik otthon, az idő egyre jobban sürgetni kezdi a nyomozást vezető Joona Linna-t, hiszen feltételezhető, hogy aki végzett a családdal, őt sem hagyja majd futni. Nyom viszont nincs, leszámítva a kómában fekvő Josef-et, ezért a mindig tévedhetetlen szimatú Linna veszélyes dologra szánja el magát: Dr. Erik Maria Bark-kal, egy valamikori zseniális hipnózis-szakértő orvossal felébresztteti Josef-et a kómából, s visszaviteti vele a fiút a gyilkosságok időpontjára. Amit megtudnak, az minden elképzelésüknél hátborzongatóbb…
 
Kepler krimije sorra bontja ki az újabb és újabb szálakat, amelyek eleinte látszólag összezavarják az olvasót, ám a háttérben tudatos építkezés folyik. A hipnotizőr szerencsére semmilyen téren nem esik az egysíkúság hibájába. Stílusa (hála a fordítónak) hűen tükrözi úgy a karakterek érzelmi összetettségét és hullámzását, mint a sajátos svéd táj széles értelemben vett egyediségét. Kepler néha olyan váratlan dolgokat ragad meg a leírásai során, amelyek karakteres hitelességet adnak a történetnek, ezzel segítvén az olvasói beleélést.
 
A hipnotizőr dramaturgiájának ezen túl van egy óriási húzása: a könyv felénél mintegy 120 oldal erejéig visszamegyünk Dr. Erik Maria Bark 10 évvel ezelőtti múltjába. A történet-a-történetben megoldás kiválóan alkalmas arra, hogy megtörje a lineáris sztoriknál jelentkező monotonitást, emellett Kepler időnként eljátszik a nézőpontváltással is, amikor megbontja az időrendet, és vissza-visszaugrik az időben, hogy egy másik karakter nézőpontjából ismerhessük meg a történteket.
 
Összességében elmondható, hogy a Lars Kepler-név mögött álló házaspár könyve jóleső meglepetés, hiszen amellett, hogy friss, minőségileg kivitelezett, se nem leírás, se nem dialógus-központú, minden síkon megtalálja azt a középutat, amitől az olvasó nem zökken ki a történetből. A hipnotizőr megéri a pénzét, Joona Linna figurája pedig a tervek szerint több folytatásban is központi szerepet kap majd.
 
Részlet a regényből