Főkép Terkával, az új barátnővel az első kötetben a piacra látogattunk megismerni és megszeretni a zöldségeket, a folytatásban szülinapi bulin vettünk részt, ahol a varázserejű piros gumicsizmáé volt a főszerep.
A most megjelent harmadik részben bejárva az egész világot távoli, mesés helyekre utazunk és megismerkedünk a különböző kultúrákkal, szokásokkal. Hogy ez hihetetlen? Hát... Terkával és új barátnőivel nem is annyira…
 
Terka óvodájába két kislány érkezik: Flóra és Gréta. Mivel a lányoknak sötét a bőrük, „furcsa a hajuk” és ikrek lévén teljesen egyformák, a gyerekek ezernyi kérdést tesznek fel Zsuzsi óvónéninek.
A legtöbb kérdésre elalvás előtt érkezik válasz, mikor nem a megszokott mesekönyvből, hanem egy színes atlaszból mesél az óvónéni. A gyerekek eleinte figyelmesen, élvezettel hallgatják, de előbb-utóbb mindenki álomba merül. Terka is. Álmában Flórával és Grétával repülő óvodai ágyán messzi, ismeretlen földrészeken barangol.
 
Bejárva minden kontinenst újabb és újabb kalandokban lesz része a három kislánynak, és persze nekünk olvasóknak is. A távoli országokban óvodáskorú gyerekek kalauzolják az utazókat, bemutatva egy-egy rájuk, vagy országukra jellemző jellegzetességet. 
 
A nem túl bonyolult történet a nem túl bonyolult rajzokkal, vidám színekkel és kedves figurákkal a kicsik nyelvén tanítja meg elfogadni a másságot, azt, hogy mennyire nem számít, milyen a bőrszínünk, milyen a szemünk formája, milyen nyelven beszélünk, vagy, hogy egyes szokásaink merően eltérőek.
 
A Terka sorozat e kötetéből is sok-sok újdonságot tanulhat minden apróság, de ami ennél is fontosabb, hogy a könyv ezer és ezer kérdést rejt magában, lehetőséget kínálva megannyi tanulságos beszélgetésre.
 
Hohol Ancsának újra és újra sikerül olyan témát választani, mellyel a szülők segítséget kapnak a helyes viselkedés megtanításához, Boris Juli kedves, vidám rajzai pedig ezt csak megkönnyítik.
A történetek saját mondanivalóján túl ismét megragadnám a köteteknek ugyanazt az első mondatát, mely nagyon fontos ebben a korban: „Terka mindig hangos csókolommal köszön a szomszéd néniknek meg bácsiknak”.